Before going to sleep, i wanted to give this day something cheerful and nice, something that will warm me and you all up, something that could make me smile no matter how brain drained i am. So here comes the “twin picture” of from the white island, Move closer, of course again by ~st3fan3lboby. It’s exactly how it should be. She joins Stripes in the club of photo-perfect girls (meaning perfect among ones i have not met). This photo is teh love.
Wendy is my new external hard drive. She just arrived this evening, and it was love at first sight. She’s small (roughly the size of my aircon remote) and beautiful and black, with a bright white led showing when she’s paying attention. She’s fast like hell, i think moving my stuff from the internal to her was quicker than moving between internal partitions. Our relationship is just blooming, so i shouldn’t go into intimate details, but i don’t think i’ll ever get enough of her. She might be small on the outside, but she’s 320 gigs inside, and that’s four times the space i lived with the past many years! (Ever since i’ve got my first laptop, because when that broke, i got the old drive in the “new” one.) She’s very quiet, and although looks hot, she doesn’t get a temperature.
I watched the second episode of Skins season four just now (love the way the dad of the twins talks), and there wasn’t a glitch. I also backed out my whole music collection, and it took no longer than reading a page of World Embryo manga (roughly twenty minutes, which might be surprising for a manga page, but it really took that long because the network connection simply stopped functioning after eight pm, all the nice folks running their porn pr0n torrents full speed in peak hours).
But now’s the time to say Wendy good night and go to sleep.
Szőlős, Pásztó, Hasznos. A mai napom is – remélem – úgy telt. Fölkeltem tizenegy tájban – tekintve, hogy fél három körül feküdtem le (otthoniakkal beszélgettem), egész jó idő. Elolvatam a mai Naruto mangát, közben betoltam a szokásos hatalmas adag gabonapelyhet, belőttem a torrentet, hogy ne legyen kísértésem netezni, és nekiálltam kanjikat, szavakat ismételni. Az alapfok 18. leckéjétől kezdve van meg minden Ankiban, majd fel is töltöm őket egyszer. Csináltam ezt kábé ötig, annyi megszakítással, hogy kettő körül beraktam a rizst főni, amikor a torrent jelezte, hogy elkészült a következő (harmadik) rész a Firefly-ból. Gyorsan összeütöttem egy laktató curry-t (ráéreztem) és “ebéd” közben meg is néztem. Aztán torrent ki és nekiálltam anyagot gyűjteni a közgáz beadandóhoz. Ekkor vettem észre, hogy hangposta üzeneteim vannak – az nem tűnt fel, mikor csörgött. Már tegnap hozta a csomagküldő a külső vinyót az Amazontól, ennyit erről. Vissza is hívtam, hogy elérhető vagyok, és azzal a lendülettel elindultam boltba venni tejet meg csokit (mert az kell).
Akkorát is rég estem – legutóbb a pesti “jégpályán”, amikor otthon voltam télen. A bringatárolók ilyen hegymászókötél-szerűséggel vannak elég véletlenszerűen körülkerítve (a Gaigosai maradványa), gondoltam, átugrom… Csak aztán a sötétben alattomosan földközelben bújkáló másik kötél közbeszólt, én meg majd’ pofáraestem. Nem vészes, kezem horzsolt, térdem fáj, de szerencsére nem vagyok százhúsz kiló.
Egyébként egy Mars szeletet majszolok (amikor ezt a mondatot írom) és az imént még a Kaukázus énekelte, hogy ne legyek bálna Japánban. (Azóta már In Flames szól, csak fekete-fehéren.)
És alig értem haza a boltból és végeztem ki a fent említett Marsot, amikor már hívott is a papi, hogy megjött. Átvettem, kifizettem, mindjárt bontom.
Again, i’m taking a dive into chaos theory, for the sake of my economy report. As easy to guess, i’m trying to find an interesting part of economic science where chaos plays a nice part and is not such a hell to describe without going into page-long formulae and alike. So far the most interesting part came up in a presentation by Benoit Mandelbrot, actually one of the main points of it, the usage of price graphs as sounds. Or maybe something else if i can find. But because of that, i mean the Brownian noise mention in there, i was listening to “brown noise” since then.
And while i was typing this post, i decided to have a run at the library and print another paper about chaos theory—i only hope it’ll be useful for the economy part as well. And i asked for suggestions for a good topic from a few friends studying economy for longer, and i repeat that here: if you have a good idea, don’t hesitate.
The other event of the day was that i tried a method for fixing that the hair not in the dreads grows longer and longer, one i’ve seen when i got it fixed in december. It works indeed, but if overdone it hurts like hell, so i’ve got a few sensitive spots on my head right now…
A Road nevű zenekart valamikor 2006-ban ismertem meg, és nagyon tetszett. Pörgős, erőteljes, metál. Csak aztán egy idő után nem volt benne semmi új, úgyhogy a második albumukat egyszer ha meghallgattam kölcsönbe, azóta meg azt se tudom, élnek-e vagy halnak (kivéve néhány koncertjüket, mert változatlanul nagyon zúzós bulikat csinálnak).
Már akkor az elején volt egy barátom, aki folyton panaszkodott, hogy lopás az egész, és a Nem kell más csak valami átdolgozása Bon Jovi It’s my life-jának, de akkor még erre tudtam azt mondani, hogy talán csak véletlen egybeesés – azóta már nem vagyok olyan biztos ebben. Egyszer kerestem egy megosztható videót a Tűnj el című számukból, aztán az egyik komment azt is hasonlította, ezúttal a Black Wonderful life című számához. Ez akkor még kevésbé hatott meg, mert a Tűnj el sokkal gyorsabb, nincs az a műfajbeli hasonlóság, mint a Bon Jovi-számmal. De aztán.
Tegnap este plörkön Zsukov linkelt egy blogposztot, ami a Jó helyt hasonlítja Natalia Oreiro Tu veneno című számához, és ezt már sajnos nem tudtam nem meghallani. Egy az egyben ugyanaz, csak épp nem spanyolul éneklik Roadék… Ezután teljesen más szemmel néztem már a másik kettőre is, és nahát, nahát. Nem vagyok eléggé művelt zeneileg ahhoz, hogy a többi számuk eredetiségéről tudjak nyilatkozni, de ezek eléggé ledöbbentettek.
Again, this week’s episode of the Series, this time it’s pink and black and toe and as close to perfection as could be, meaning i only know three better from my twenty years of experience. Stripes by ~possession really hits that button with “turn on” written on it.
Complementing the earlier rant, here goes a nice photo by *angelreich, of Hong Kong “greeting” people. Certain comments make it even funnier.
I’m pissed off. Very pissed off. It seems that our asshole dear history teacher has that strange disorder that i already observed multiple times in japanese people: even if you speak to them in japanese, slow and clear japanese just to be sure, they simply won’t understand. Probably they think that it won’t make any sense anyway, or that i stupid foreigner must want to mean something else that i can’t put in words. Last time he announced that we have to write about Fukuzawa Yukichi, who played a huge role in the changing age (menopause?) of the Meiji restoration. But it was unclear (to me) whether we have to write about that beforehand or only in the exam, i asked and “he” told me it was just in the exam. (I always ask at least twice again after the answer, just to make sure.) Now he told us we have to write at least 1000-2000 characters beforehand and the main points of that in the exam. I’m happy i can’t kill with my eyes or i’d be a murderer by now.
Szerencsére csak fáj, és nem “viszket-fáj” (Korpiklaani félrehallott dalszöveg nagyot üt), de az mindenhol. A lábaim a hétfői foci meg a tegnapi pingpong miatt még mindig, a jobb vállam a két délutánnyi hógolyózás miatt, a bal hüvelykujjamnál a barré miatt, úgyhogy boldogság. Holnap amúgy is terveztem kondiba menni, csak hogy a maradéknak is jusson.
Megjegyzés, most este ismét el kezdett esni a hó, én (minden trópusi néppel együtt) nagy örömmel fogadom – ha tél, legyen tél, ne április.
Megírtam a mitakai evangélikus templomnak még a régi előadásom (a receptet azóta is várom) az ottani hírlevélben leközölhető változatát, meg most állok neki, hogy még holnap előtt kész legyen legalább egy keret, amibe majd a beadandómat írom. Elvileg “jó lenne”, ha már a bevezető bekezdést meg tudnám írni, de nem hiszem, hogy az a mába belefér – alvás tekintetben mérve a napot; természetesen naptári mába még a vázlat sem igen fog beleférni, ha jól érzem… (És remélem mindenki észrevette a kevesedik (meg akartam számolni, hanyadik, de a mysql nem akarja az igazat) pontosvesszőt a blog életében.)
Olvastam amúgy egy cikket az Apple szegény iPadjéről, és nem tudok vele jobban egyetérteni. Meg elgondolkoztam, hogy nekem mit mondanak az Oscar-jelöltek, de sajnos túl keveset. Meg megtaláltam az eddigi legbejövősebb weboldalt – természetesen csak dizájn szempontból, tartalmilag a last.fm még mindig sokkal addiktívabb.
Hiába, mert a net meg mostanában nem csak csúcsidőben, hanem mindig lassú, szakadozik és hasonlók, röviden: használhatatlan.
Viccelek, gyengén, ahogy éjjel egykor elvárható, mert nem csináltam megint semmit, amit munkának lehetne nevezni. Nem tanultam ma egy percet se, nem írtam beadandót, nem gitároztam, nem utaztam – csak éltem. Suli után hírolvasás közben csörgött Rado, hogy nem megyek-e hócsatázni, persze hogy mentem, onnan meg egyenesen pingpongedzésre, ami nagyon tetszett (most nem igazi edzések vannak, mert a vizsgaidőszak miatt hivatalosan szünetelünk), nyertem egy meccset is (ez nagyon meglepett, mert egy senpai ellen), utána hulla fáradtan haza és még mosni is volt erőm két kérdőív után (sokak kérdőívvel gyűjtenek anyagot a beadandóikhoz, mazochisták… iszonyat sok munka azt mind feldolgozni és főleg értékelhetően és használhatóan feldolgozni), még egy kékhalált is kaptam egy css3 3d bemutatótól, pedig direkt Chrome alatt néztem meg.
Megint próbálok Apple-elleneskedni, és megjegyzem, hogy ha a Windows elromlik, akkor egyszerűen “szar ócska a rendszer”, ha viszont egy Mac produkál hasonlókat, akkor a felhasználó a hülye. (Ami amúgy az esetek többségében igaz, Windows vagy akármilyen más rendszer alatt is.)
Valamint szóbakerült, hogy mehetnénk New York helyett Taiwanra, csak jenkiföldével és a koreaiakkal ellentétben nekem kell oda vízum, és nem sok hangulatom van rohangálni most utána. Inkább megyek síelni akkor már… majd kiderül hogy lesz, mert azért az a síelés nagyon csábító és nem utolsó sorban olcsóbb…
