Search Results for "summer sonic"

Nyár, újra

Azért ha túllépek azon, hogy irgalmatlan meleg van, szívem szerint folyton félmeztelenül flangálnék (itthon úgy is teszek) és fél óránként zuhanyoznék, azért a nyárban vannak jó dolgok is.

Legfőképpen a nyári szünet. Azt már most elhatározom, hogy ha vége lesz a vizsgáimnak augusztus elején, onnantól kezdve minden nap kimegyek majd futni a napon, és egy hét alatt csokibarnára sülök. Addig nem ígérek inkább ilyeneket, mert egyrészt még nem múlt el a megfázásom, másrészt nem biztos, hogy bele fog férni az időkeretembe.

Meg aztán ott van a vízparti kikapcsolódás, ami lehet annyi, hogy a klubbal a tóparton grillezünk aztán egy-két óra múlva már a fél bagázs ruhában csapja a vizet, vagy lehet az, hogy Okinawán egy fehér fövenyes tengerparton süttetem magam és figyelem a felhők vonulását az óceán felett.

Továbbá tervezek venni egy országúti biciklit is már egy ideje, és ennek csak anyagi akadályai vannak (mintha az nem lenne elég). Ha meglesz, akkor pedig nekiindulok, és megyek valamerre, hogy merre, azt még nem tudom, de hogy sokat, az biztos.

És nem utolsó sorban vannak a nyári fesztiválok, ami ugyan nekem kimerül majd a Summer Sonicban, de aki megy másra is, érezze helyettem is jól magát.


Várakozás

Először megérkezett a videókártya, majd este befutott a billentyűzet és a monitor is, nem sokkal később (bár már így is este tíz körül) pedig a cuccok java (alaplap, proci, vinyó, dvd-író, hangfal stb) is. Így már csak a gépház és a memória maradt. A gépházat már ma hozták egyszer, amíg kondiban és futni voltam, de direkt kiírtam hogy délután háromig nem vagyok itt, úgyhogy remélem akkor megpróbálják újra. A memória viszont az Amazon csomagkövetője szerint még mindig Tokió mellett lebzsel egy raktárban, úgyhogy tartok tőle, hogy ma már nem jön meg – pedig jó lenne, ha ma már össze tudnám rakni. Mondjuk ha a gépház itt lesz, akkor a javát már meg tudom csinálni. Muszáj, mert a sok doboztól még a szokásosnál is kevésbé lehet mozdulni a szobámban.

Ha viszont csak holnap ér ide, az gázos, mert tervben van, hogy megyek Kóbébe, úgyhogy vagy ma hozzák, vagy holnap reggel, vagy nem, nagyjából. Szombaton Oszakában leszek a Summer Sonicon Dream Theatert, Coheed and Cambriát, the pillowst és hasonló finomságokat hallgatva egész nap. Vasárnap meg klubos ivászat egy tóparti kocsmában – erre kíváncsi leszek azért, mert délután fél háromra rendeltek oda minket a felsőbbévesek.


Tisztázzuk

Idén nyáron ugye nem megyek haza. És jövőre se áll szándékomban. Japánban élek, Ázsiában. Tízezer kilométerre Magyarországtól, de két óra repülőre Kínától. És ezzel elmondtam az okot. Amennyiből hazamehetnék most a nyáron, annyiból mentem már egy nyári fesztiválra, és megyek még Okinawára, Kínába (már ha kapok vízumot) és a klubos táborba (mert az se ingyen van). Ja, meg építettem magamnak egy számítógépet.

Addig élek az ilyen lehetőségekkel, amíg még vannak. Mert ha egyszer hazamegyek (ha hazamegyek), akkor nem fog beleférni (egyhamar), hogy félmillióért repüljek Kínába a Nagy Falat megmászni. És jövő tavasszal-ősszel megint tervezek utazni (persze ennek feltétele, hogy vagy melózzak, vagy felvegyenek másik koliba, mert albérlet mellett nem férne bele). Hogy hova, még nem tudom, de vannak jelöltek. Thaiföld, India, Korea, Malajzia, Ausztrália, Hawaii, Nepál, csak hogy néhányat említsek. Bár van még három és fél évem kipipálni ezeket és többet. (Furcsa azért ahogy fogy ez a szám valahányszor leírom.)


Nyári szünet

Tehát elkezdődött a nyári szünet. Már egy ideje…

Az időm túlnyomó részében alszok, a maradékban StarCraftozok, amikor meg egyik se, akkor kondiban vagy futni vagyok. Mert ha már itt a nyári szünet, úgy döntöttem, hogy egészségesen élek, úgyhogy minden nap megyek kondiba egy jó órára, aztán ha nem esik az eső futok 4-5 kilométert a suli közelében. Meglátszik az eredménye már most. Mielőtt valaki kérdezné, úszni nem járok, főleg mert ilyen hajzattal nyűgös.

Persze vannak kivételes napok, amikor nem megyek sportolni, mert van más program. Például turistáskodok, fesztiválra járok vagy klubozok. Apropó, jövő héttől kezdjük a próbákat, bár a táborig nem lesz szerintem olyan, hogy mindenki ott lenne.

Emellett néha eszek is. Reggelit gyakran, ebédet mindig, vacsorát ritkán. (Főleg mivel az “ebéd” esetenként este nyolc óra…) Tésztát, McDonald’sos sült krumplit, rizst, hot dogot, vagy ami épp akad.

Jövő héten meg mennem kéne majd Oszakába vízumot intézni Kínába.


A zeneklub életéből

Volt egy összejövetelünk, ugyanott ahol anno az évnyitó buli is volt, a tóparton. Grilleztünk és fogyott a chuhai is literszám és volt jó hangulat. Aztán persze egy idő után eljött az a rész, amikor ruhástul ugrunk a tóba, slaggal locsoljuk a még száraz lányokat, nekifutásból bukfencezünk be a vízbe és hasonlók.

Ami most hiányzott, az az évnyitóhoz hasonló váratlan párszámos mini-koncert valamelyik felsőbbéves-zenekartól – bár a hangulat így is ott volt a szeren. Az egész délutánt így töltöttük, evés-ivás-szórakozás vajmi kevés mértékkel. Az órám szíját már tényleg meg fogom csináltatni – mert az egy dolog, ha egy koncerten crowdsurf közben vész el, mert ott van valami esély, hogy megtaláljam – viszont a tóból nem tudom kihalászni, ha egyszer eltűnik.

Görkorival mentem, ami azért hazafelé kissé ittasan nem épp a legbiztonságosabb menet volt, de néhány apróbb horzsolással megúsztam. És úgy érzem, hogy akármennyire is nem állhatom az édes italokat, a chuhai lesz a jó, mert nem vagyok másnapos tőle. Pedig…

Ezt a nyáreleji bulit nézve kíváncsi leszek a nyárvégi klubos táborra (合宿). Remélem, túlélem. Az már legalábbis eldőlt, hogy milyen számokat játszunk (műfaj: punk). Még egy hónap és ott vagyunk (bár addig megyek Okinawára és Kínába is).