Hónapok

Mi történt a blog szempontjából kifejezetten csendes tavaszi félévemben? Sok minden. Leginkábbis nyári (japán stílusú) szakmai gyakorlatokra vadásztam (sikerrel), meg a fellépésekre készültem. Ja meg persze fordítottam, de az már említést sem érdemel, hiszen lassan két éve mást se nagyon csinálok.


Mountains

If a mountain could talk
It would tell us a story
To reign in love means
Just how to say sorry
If an ocean could cry
We would drown in its tears
Dusk breaks to dawn
Which we cannot survive
Without love

Helloween – If a mountain could talk


Brain in the vat

A meme pic led me to check the wiki page of The Matrix, and it pointed out lots of philosophical (etc) references in the movie (i don’t even consider the latter two of the trilogy a part of the “trilogy”, they are worse than fanfics).

One was the brain in the vat thought experiment, which is a very fascinating problem – but is it really a problem? From the perspective of the brain in the vat, it’s impossible to tell if what it senses is really reality or just an image sent by a computer. If the Matrix was perfect (no bugs, no hacks), then it no one could ever notice that something was wrong. Most of humankind didn’t notice anyway.


Hazamenni

Ahogy mostanában folyton pörög az élet a szakmai gyakorlatokkal, sok új embert ismerek meg, úgyhogy persze nagyon sokszor kerülnek elő a szabvány kérdések is. Miért és mikor jöttél Japánba, mit fogsz kezdeni, ha végeztél az egyetemen? és hasonlók. Ez utóbbira térnék ki most.

Bár halványan rémlik, hogy pár éve még komoly fenntartásaim voltak azzal kapcsolatban, hogy Japánban legyek vállalati rabszolga, de mostanában már úgy gondolom, hogy még ez is jobb, mint hazamenni a magyar slájmba. Például ahogy édesapám épp az imént összefoglalta egy napját…

…én meg dühöngök orbáni hülyeségek miatt, feleslegesen


Gadget

Until a while ago, whenever i got the sudden urge to go and buy a smartphone or tablet, i managed to stop myself by saying that i simply don’t need it. It was true too, since if i consider what i use my cell phone for (texting, tweeting and a call about once a week), even the money i’m already paying for it seems like a lot.

Getting a smartphone wouldn’t be smart, because it costs a lot, and i’d end up being stuck to it all the time. I’m constantly on the net when i’m at home, so i thought that having a net-able terminal close at hand all the time wouldn’t have a good effect on me. (Probably still true.)


Rakugo

Saturday I went to a rakugo theater in Asakusa. I was in Tokyo anyway for an “internship” (in the japanese sense of the word), so it was a chance i didn’t want to miss. Too bad there were hardly any real rakugo performances… I got the impression that the actual rakugo storytellers only just finished with the introduction by their time was over.

Maybe one or two of the zenza (lowest of the three rakugo performer ranks) actually told a whole rakugo story, the rest (even the shin’uchi) only did the smalltalk introduction. I don’t know if this is what’s to be expected from an afternoon session (it was full house by the way), but i’d’ve (hell yeah double penetration contraction) loved to hear one of the few rakugo stories i know. It was fun anyway, and although i was dying from the aftermath of last night’s party, i still laughed my ass off at a few jokes.


Fear

I’ve read a few tweets just now that made me think. America’s war on terror? Don’t make me laugh. English is supposed to be the USA’s official language, right? Then how can you mess up such an elementary preposition?

It’s not a war on terror, it’s a war of terror.


When

I’m really looking forward to an age when shutting down the computer wouldn’t require me to close everything and then reopen them at boot time. Or more like, an age where the concept of “booting” itself gets outdated.

With a dozen programs and a lot more windows open on six desktops, I really don’t feel like reopening and repositioning them again when I boot up next time. (This is the main reason why I haven’t shut down for days now.)

Just now I was going to insert a screenshot here of those six desktops, but with the current blog engine that would require manually uploading the image to the server, and that’s more of an effort than I’m willing to take.


Angol

Márciusban voltam először angoltanárkodni gyerektáborokban, ami egyrészt elég laza, másrészt a fizetés sem nulla. Most augusztus elején lesz a következő turnus, és bár csak egy alkalomra tudok menni különféle okokból, azt az egyet is rengeteget szervezik (szerintem már csak az útiköltségemre több pénzt fogok kapni mint maga a fizetésem lesz).

Most például jött egy email, hogy ekkor és ekkor itt és itt megbeszélés. És itt a poén. A főnök ugyanis angolul írja az emaileket. Az eligazítás is mindig japánul van, úgyhogy nem igazán értem miért feltételezi, hogy nem értenénk, de legalább próbálkozik.


Váratlan minusz

Még egy tárgy ugrott, pedig még csak holnap lesz a vizsga. A jegy felét ugyanis a beadandó képezi, amit máig kellett volna beadni, és amit nem adtam be.

A beadandónak két fele volt, egy nagyon laza alap informatikus dolgokkal (miért kisebb a szövegfájl mint a kép) és egy Java programozással. Ez utóbbit megcsináltam már egy hete, csak a kommentár szöveget kellett volna megírni hozzá. Az előbbi részben viszont volt egy “kisebb” bökkenő. Éspedig hogy az egyik feladat az volt, hogy tervezz helyi hálózatot, mindenestül.