Reggel szerencsére nem lettem annyira kimosott, mint amilyen lehettem volna. Este valami félelmetesen álmos voltam, ezért felkészültem, hogy reggel is visszahőkölnek majd a szembejövők – aztán ebből annyi lett, hogy villamossal mentem, mert egy cseppet késésben voltam, és reménykedtem, hogy talán így gyorsabb, mint gyalog. Hát nem az. Legalábbis nem annyival, hogy megérje.

Azért odaértem időben – cserébe viszont korábban jöttem el, a három órából az utolsót egy Collegium Budapest előadás kedvéért otthagytam (és mellesleg az utána jövő gyakorlaton is csak elméletben voltam jelen). Úgy érzem, megérte. Mondjuk nem lesz játék bepótolni a gyakorlatot, mert persze hogy most csapott bele a vén mosolygós halál a számelméletbe, az előadás viszont nem érdekel, mert egyrészt szóról szóra mondja el a tanár a saját könyvét, másrészt meg a komplex számokat gyakorlaton nagyjából egy hónapja kivégeztük már. Az előadásról (a Kampis-féléről) még fogok írni, ha nem is konkrétan arról, hogy milyen volt és milyen nem, hanem inkább magáról a témáról, mert voltak ott érdekes dolgok. Ugyan alig szólt arról, ami miatt odamentem, de így is nagyon megérte.

Az utóbbi napokban meg folyton három számot dúdolgatok, az Amorf Ördögök-féle Asztalos ufókat, vagy a Vad Fruttik sláger Sárga Zsiguliját vagy a Blink-182-től a Rollercoastert. Most meg, hogy elindítottam az UVERworld D-tecnoLife-ját, rájöttem, miért is figyel ez a zene a gépen.

Tegnap templomban voltam, és a nagymamám újságjában olvastam egy érdekes kis hírt. A címe ragadta meg a figyelmemet: a blogolók tízparancsolata. Aztán megkerestem neten is (persze megtaláltam), csak hogy megoszthassam veletek.

1. Ne helyezd a blogodat a tisztességed elé!
2. Ne tedd bálvánnyá a blogodat!
3. Ne használd a képernyő adta névtelenséget bűnre!
4. Megemlékezzél az ünnepnapról, a hét eme napján ne blogozz!
5. Tiszteld blogozó felebarátaidat jobban mint tenmagad, és ne tulajdoníts oktalan fontosságot a hibáiknak!
6. Mások becsületében, jó hírében vagy érzéseiben kárt ne tégy!
7. Ne használd a netet arra, hogy gondolatban házasságtörést kövess el vagy tűrj!
8. Ne lopd el felebarátod tartalmát!
9. Ne tégy blogger felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!
10. Ne kívánd felebarátod blogját! Elégedj meg a sajátoddal!

A negyedik miatt nem írtam tegnap, de ebből nem csinálok rendszert. Ráadásul a cikk, amit linkeltem, az “ünnepnap” helyett “szombatot” ír. A “blogozz” meg igen… újszerűen hatott a szememben. A jövőben inkább “blogolj” legyen, nem?

Ma reggel valamiért folyton azt sugalltam, hogy hamarosan földobom a pacskert. Szerencsére egyelőre ennek még nem sok a valószínűsége, bár akármelyik pillanatban válhatok (Kenny-módra) egy kupac hamuvá vagy szállhat el belőlem az élet az Úr akaratából. Nem tudom, emlékszik-e valaki arra a Jack a kalóz epizódra, amikor a súlyos beteg Jacknek hűséges társa (akinek nevére már nem emlékszem) egyszer csak Mr Hal Állt mutatja be. Felejthetetlen.

Reggel egy gyors rohammal raktam pénzt a számlámra (hála szüleim financiális támogatásának), így nyolc óra tíz perckor sikeresen meghosszabbítottam a valerauko.net domain regisztrációját – vagyis még két évig biztosan itt leszek. Az oldal legalábbis. (Az már más kérdés, hogy miért lett belőle két év, amikor én egy évet akartam rajta hosszabbítani. Segond. Láthatóan nem került sokkal többe.)

Délután segítettem hzsének megoldani egy kitekert css-problémát (természetesen csak IE alatt nem akart normálisan működni, micsoda meglepetés), aztán meguzsonnáztam és olvastam estig. Rilkét. Holnap szerintem be fogom fejezni – a terv, hogy mondjuk délután négyig vagy németezek vagy spanyolozok, aztán ugyanígy estig olvasok, és remélem, hogy be tudom fejezni. De legalább nálunk is vagy őszi szünet, ellentétben a Műegyetemmel (szegény maat).

Most este még Hyakko nézek, ráadásként meg vagy How i met your mothert, vagy Toradorát. Az IT Crowd még töltődik (jajj, elszólta magát a kalóz, harr).

Na jó, másfél. Tegnap este gólyabál volt, emiatt kihagytam a németet és a kolis előadást is (remélem nem vesztettem semmi túl érdekeset), de legalább jó volt a bál. Ugyan nem táncoltam, de nagyon jó hangulat volt, újra volt gólyaeskü (gondolom azok kedvéért, akik nem méltóztattak felbukkanni a progiavatón), voltak (szerencsére rövid) beszédek és utána volt koncert is, Supernem és Heaven Street Seven, de előbbi egy-két számán kívül nem tudtak lázba hozni. Inkább ültem a többiekkel, beszélgettünk, vízipipáztunk, később szivaroztunk (én legalábbis), volt jó fajta csapolt barna sör, a szomszédban kisbolt két decis Royal vodkával a polcon, volt whisky és abszint is.

Ma meg a két tervezett társasági programból kettő kiesett – úgyhogy egész nap kiállításokat jártam, ami jó volt, láttam sok minden szépet s jót, csak sajnos itt is kiesett nem egy: volt, ahova csak időpontegyztetéssel lehet menni, volt, ahol egyszerűen csak be volt lakatolva a kapu este nyolckor, amikor tízig kellett volna nyitva lennie és volt, ahol mire odaértem szétszedték a kiállítást mondván másnap repül Angliába. Sok helyen otthagytam az emailcímemet, kaptam forralt bort, beszélgettem jókat, kaptam szórólapokat, fáztam meg fáradkodtam meg éheztem, de legalább ez utóbbit egy palacsintázó megoldotta (a fázást bármilyen beltér, a fáradtságot egyelőre semmi). Nameg tervezek, tervezek…

Ez a nap rosszabb elég nehezen lehetett volna (persze minden megoldható, de inkább ne, ha már választhatok). Az még elmegy, hogy reggel nyolckor egy számítógépes alapismeretek zárthelyivel nyitottam, de azzal a lendülettel elhagytam a sálamat is – és már akkor éreztem, hogy ennek így nem lesz jó vége. És milyen igazam lett… Miután egy remek hangulatban eltelt helószia keretében (minusz egy pont) odaadtam drágaságomnak az úszószemüvegét elindultam, hogy megnézzek néhány kiállítást, egyet a Kálvin térnél, kettőt pedig a Bakáts téren, de az már nem tűnt föl az Exitben, hogy ezek jóval később nyitnak csak… Hurrá. Így hát hazajöttem, megebédeltem, kerestem a neten egy ruhakölcsönzőt, majd útra keltem (nem mellesleg közben valahol itthon a napszemüvegem is felszívódott): beadtam a zakómat tisztítóba (jövő szerdára lesz kész, hurrá), majd nekiindultam a ruhakölcsönzőnek – ahol pedig egy lehúzott roló várt, semmi több. Na ez betette a kaput, utána a lineáris algebra gyakorlatról és a programozási alapismeretek előadásról nem is beszélve. Utána még elkísértem egy csoporttársamat a Nyugatiig, mert a Körúton csak találok valahol egy helyet, ahol tudok magamnak egy estére valami extravaganza öltönyt (vagy szmokingot, vagy frakkot) szerezni, de sajnos az anyagi kereteimen belül ez se jött össze, így hát holnap fekete ingben megyek, és reménykedek, hogy beengednek. Ha meg nem, akkor holnap is remek napom lesz… (Hat óra diszkrét matek után ugyan ez nem is kérdés.) Most még hazafelé potyára mentem föl az Eötvösbe, mert úgy néz ki, nem volt modern elméletek órám – félek, valami előadásra kellett volna helyette menni… Katasztróka. Most még este egy spanyol, és csak imádkozok, hogy ennél rosszabb már ne lehessen…