Nem tudom, hogy valami nagyon művészi blokk (kikérem magamnak, nekem nyugtát szíveskedjék mondani) jött rám vagy mi, de egyszerűen már képtelen vagyok értelmes hosszabb írásokat produkálni a beadandóimhoz. Vagy lehet, hogy csak a témák olyan lehetetlenül ostobák, hogy esélyem sincs? Minden esetre az alternatív hajtású autókról tudtam írni kétezerötszáz karaktert, de hogy mit gondolok a munkáról, már ezer karakterig se tudtam eljutni. Aztán most látom, hogy az utolsó ilyen fogalmazós beadandó nagyjából háromezer karakter illene, hogy legyen, amit egyszerűen reménytelennek érzek. Egy teljesen értelmetlen és lényegi tartalom nélküli tantárgyról van szó, a beadandó meghatározása: (1) az egyetemre kerülés előtti önmagad értékelése és bemutatása valamint (2) a tantárgy előadásain és általában az egyetemen eddig “tanult” anyagra építve (3) a diplomázás utáni tervezett pályádat szem előtt tartva (4) az elkövetkező egyetemi éveid tanulmányi és kutatói tervét írd le háromezer karakterben. És akkor itt olyan cifrán káromkodok, hogy már a blogba se szeretném leírni, pedig azért ez már látott egyet s mást. A másik hasonlóan hasznos és értelmes tantárgy beadandójába már kellett hasonlót írni, bár ott “csak” ezer karakterben. Az biztos, hogy fel fogom használni azt is, de hogy sikerül-e háromezer karakterig húzni, már más kérdés. Pedig még ma meg akartam volna csinálni…

Úgy néz ki, hogy az őszi szezonban legalább két zenekarban benne leszek, egy punkban és egy Slipknotban, előbbiben gitár-vokálon, utóbbiban vokálon. A punk vicces lesz, a Slipknot meg érdekes. Még ezeken kívül lehet, hogy befigyel egy heavy metál (Black Sabbathtól a Roadig minden szóba került) valami is, de az még igencsak függőben. Igazság szerint alig várom már, hogy próbáljunk.

Épp befejeztem az egyik beadandómat, az értelmesebbik “bevezető tárgyból”. A feladat: foglald össze egy előadás tartalmát, kutass hozzá egy keveset, és a véleményeddel együtt legalább 2400 karakterben írd mindezt le. Plusz, a kutatási tervedről (vagy hogy hívják azt magyarul, ha egyáltalán hívják, itt 研究計画) legalább nyolcszáz karaktert. Az első felével nem volt különösebben gond, de a nem igazán létező tervemről közel ezer karaktert csak egy tutorialnak hála tudtam írni.

Most viszont jöhet egy jóval értelmetlenebb (nem) beadandó, tesiből. Mondjuk “csak” kétezer karakter (fél éve azért ezt nem írtam volna le ilyen félvállról), de akkor is nyűgös. Főleg hogy van rá slussz két órám megírni, mert utána kell Digimont fordítani.

Amikor olyan valamiről kell beadandót írni és úgy, hogy az egyáltalán nem érdekes, az egyszerűen nyűg. De ha már így alakult, legalább választottam egy lehetőleg érdekes témát (globalizáció), amiről olvasni is jó, rizsázni is lehet, meg a “kutatóterv” részbe is jól bele lehet foglalni. Mert persze kell a beadandó három és félezer karakterében lennie egy legalább nyolcszáz karakteres kutatói tervnek is, vagy tudom is én hogy mondják azt magyarul, a lényeg hogy mit akarok csinálni az egyetemen az elkövetkező négy évben. Szerencséjük, hogy annyiszor szegezték ezt a kérdést nekünk ilyen-olyan mini-esszékben, hogy már van rá egy jó válaszom: a nemzetközi kereskedelemben felbukkanó káosz és a nemzetközi piac előrejelezhetősége. Ez egyrészt érdekes, másrészt minden benne van ami esetleg érdekelhet. Nemzetköziség, ami eleve a szakirányom lenne, de hát ez láthatóan nem érdekel senkit (azért megkérdezném így utólag a JLC-s felelőst, hogy amikor én kerekperec nemzetközi közgáz szakirányra jelentkeztem, miért normál közgázként továbbították?), meg káosz, ami érdekes meg van benne jófajta matek, meg az előrejelzések kapcsán elég meredek programozás és modellezés is. Na erről fogok holnap reggel összehozni nyolcszáz karaktert. Ma már nincs erőm. Megcsináltam a beadandó javát, ez legyen mára elég. Holnap este viszont elég dinamikusan kell majd megírnom a tesi beadandót, hogy később már nyugodtan tudjam fordítani a Digimont.