Tegnap este lefekvés előtt (miután kivégeztem (stílusosan fogalmazva) a Saya no Uta egyik befejezését) még utoljára megnéztem, hogy merre van az orosz konzulátus Oszakában, mikor van ügyfélfogadás, mennyi idő odaérni és hogy találom meg. Ezek közül egyedül a vízum-ügyintézési idő volt kellemes meglepetés, ugyanis a konzulátus weboldalán délután kettőtől négyig van hirdetve.
Fölkeltem hát reggel kényelmesen, megreggeliztem, összekészültem, majd a suliban kinyomtattam a Cory Doctorowtól a FTW-t (CC licenc rulez), persze a nyomtató nagy okosan ellenkező irányba nyomtatta a lapok két oldalát úgyhogy forgatni kell, de ez legyen a legnagyobb baj.
Persze esett az eső, de nem volt vészes, és a bolyhos hajam jól védi a fejemet tőle.
A vonatúton végig a FTW-t olvastam, és teljesen eseménytelenül megérkeztem Oszakába. Ártatlan bárány arckifejezés fel, ismét a hivatalos ár tíz százalékáért utaztam, mindegy. A metrónál aztán már jelentkeztek az első jelek, hogy ez a nap nem lesz tökéletes. Valaki ugyanis pont akkor ugrott a vonat elé, amikor én utaztam volna. De még itt se fogtam különösebben gyanút, hiszen öt percet kellett csak várni, bár az már fura volt, hogy az információs hölgyike szerint majd még Senri-Chuotól buszoznom is kell majd, amiről nem volt addig szó…