Ma este hatkor, miután befejeztem az utolsó hiányzó nyelvtantételt (ami mellesleg az egyes számú volt), szokás szerint elindultam bringázni egyet. Gyanús volt, hogy mennyire be van borulva, úgyhogy végig villogott a frissen beszerzett kis “lámpám”, de aztán úgy öt perccel indulás után az is kiderült, hogy miért volt olyan sötét. Először az tűnt föl, hogy azok a pici és nagyon idegesítő bogarak kopognak a szemüvegemen, a homlokomon és az arcomon, meg úgy egyáltalán mindenemen – aztán száz méterrel később, mikor kikerültem ebből az ízeltlábú-esőből, jött a víz alapú is. A következő nagyjából negyed órát és hét kilométert így többé-kevésbé zuhogó esőben tekertem – mivel nem akartam kockáztatni a kütyüm épségét, zene nélkül (ment a táskába). Amikor egy perccel a fél órás álomhatár után megérkeztem a garázs elé, akkor vettem csak észre, hogy a pólóm is borítva van a fekete áldással. Úgy ráztam le őket, mintha legalábbis hó lett volna (ezt ennél jobban most nincs hangulatom megfogalmazni). Aztán a rollerballommal még letudtam mindkét kezemmel ötször-ötször egy percet (tegnaptól csinálok öt kört, addig csak kettő volt). Így most hulla fáradtan készülök vacsorázni, aztán jöhet (talán) egy kis beszélgetés, rajzolás, majd a MirrorMask.
Der Frühling (~s ~e)
Ist so schön: der zarte Duft des Abends, der dunkelblaue Himmel und die schimmernden Sterne… die silberne Sichel des Mondes… Wie in einem Traum.
Hav
Az pedig nagyon jó kérdés, hogy március közepén miért a hó esik. De úgy, hogy tíz percig olyan hevesen, ahogy még decemberben se, aztán tíz perc múlva tűz már harminchétággal a nap, mintha semmi nem történt volna. Aranyos.
Holnap pedig kezd a tavaszi szünet, most mondjam, hogy szerintem nagyon jó lesz? Mert valószínűleg az lesz, kivéve azokat a (remélem nem) hosszas időintervallumokat, amikor a különféle (főleg irodalom) tételeken fogok dolgozni. A magyarba nem egyszerűen bele kell húznom, különben nem tudom, mit fogok csinálni. Hat év (nem) tanulását kellene két hónap alatt bepótolni…
雪
今年の第二雪は着きました。綺麗です。
Thunderstorm
Late night there was such a thunderstorm, that … well, i’ve never seen such before. There was no rain, purely the electric rage of the clouds: usually rain follows almost each lightning, but not now. The wind blew like crazy and tried to tear off every single leaf of every single tree (luckily it failed to do so). It was really a battle in the skies, as the ancient ones would’ve said it. When there are such events, i can understand why people in the dark ages, thousand years before made up ideas of gods battling in the sky throwing lightning bolts at each other.
Just like shinigami (死神 death god) and their allies battle against arrancar (破面 lit rip mask) in Bleach. This last chapter was late a day, but at least this gave me a will to read the japanese raw version, which i managed to understand with the great help of an online dictionary. That Szayel Apollo is just crazy, i must say. Or he’s just too much like Ishida? And finally Nell Tu, my favourite appears once again! Since she appeared, i already know at least one event from the next chapter. I wonder though how will Kubo Tite do it exactly. I hope it won’t be late as this one was.
Eső (megint)
Még mindig. Úgy örülök neki… Este hét van, jó sötét, az ég lázas zöldessárga, dörög, villámlik, fúj a szél és esik. Lehet, hogy én vagyok valami káoszszerető figura (merthogy ez a díszlet igencsak zavarodott, szürreális látványt nyújt), de ez nagyon tetszik, legyen még ilyen. Arról nem is beszélve, amit anno kettővel ezelőtt németül írtam. És új avatarom van.
Es regnet
Endlich, der Regen, auf den ich ganzen Tag wartete, kommt jetzt an. Das Wetter war sehr schwül, aber jetzt es ist shon besser, und ich hoffe dass es will sehr lang dauern.
Eis
Für eine Minute oder zwei regnete es mit sehr großen Tropfen, aber dann, gerade jetzt, kleine Spitzen des Eises fingen an zu fallen, und in einigen Sekunden wurde der vollständige Garten unter kleinen Eiskugeln bedeckt. Glücklicherweise dauert solche Hagelstürme nicht lang, es regnet einfach noch einmal. Das Licht ist Normal Regen-gefärbt, nicht daß kranke gelbe Farbe es hatte, als Eis fiel. Wie ich aus dem Fenster heraus jetzt schaue, der Himmel ist fast wolkenfrei. Das Wetter ist verrückt. Aber mindestens ich habe einige nette Fotos von einem schönen Regenbogen gemacht.
Ich hochlade jene Fotos, sobald ich sie von der Kamera erhalte.
Edit
Hier ist es.
Időjárás
Ez azért vicces… november harmadik napja van, azoknak, akik esetleg nem tudnák. Péntek.
Tegnap lényegében egész délután nem voltam itthon, és mivel a délután nekem a tradicionális blogíró időszakom, ezért tegnap nem született bejegyzés. Pedig lett volna miről írnom, csak úgy tobzódtak az agyamban a jobbnál jobb és bármilyen nyelven hosszan kifejthető gondolatok, de most, hogy végre idejutottam, valahogy egy se akar visszatérni. Így aztán nincs sok választásom, legyen az örök angolos téma, az időjárás. Erről mindig lehet beszélni.
Cseppet mulatságos, ahogy mostanában Gaia viselkedik velünk… igaz, az már kevésbé, ahogy mi viselkedünk vele. Tegnap délután olyan hideg volt, hogy elő kellett szednem a téli kabátomat és sapkámat, és abban mászkálni – megjegyzem, még ebben a szibériai felszerelésben is hidegem volt. Alkalmanként mintha még hópihék szállingózását is meg lehetett volna figyelni… ezzel, remélem, így november elején még csak ijesztget az idő, nem akar komolyan havazni. Ezt támasztja alá az is, hogy most már tökéletesen kitisztult az ég, ragyogóan süt a nap. Igaz, még nem voltam kint, szóval nem tudom, mennyire van hideg, de azért annyira nem lehet, mint tegnap este…
Még ma lesz módom megtapasztalni, hiszen kora délután be kell kúsznom a városba táskát venni magamnak (a jó öreg hűséges Budmilnak szétment a zipzárja, véglegesen), nameg este Road + Tankcsapda koncert lényegében a szomszédban… Alig várom =)
Rajság
Amikor reggel elmentünk a bringákat rendbehozni, még a kellemesen hűvös konyhában is 30 fok volt + 50% páratartalom. Na, ez a két adat még nem változott, de ha minden jól megy (és eddig jól megy), akkor hamarosan fog. Úgy beborult, mint anno egy hónapja az esős évszakban, fúj a szél (ami már néha kellemesen hűvös), úgyhogy van jó huzat is. Kinyitottam a ház két oldalán az ablakokat, hogy legalább egy kis időre legyen jó idő idebent. A hegyen túl már villámlik, szal a jelenlegi állás szerint egy kiadós nyári zuhé készülődik. Jippí!
Csak azt remélem, hogy fél négyre el fog állni, mert akkor a városba kell mennem, és rohadtul nem értékelném, ha megáznék (márpedig ha esőben megyek ki, megázok). A Sportcentrum salakpályájáról már hozza a szél a port (ugyanis ha itt nyáron vihar van, a szél mindig északról, azaz a salakpályák felől fúj), ami egy kicsit kellemetlenné teszi a szeles hűsölést, de mihelyt elkezd esni, az mindenért kárpótol. Csak érjen már ide az az eső!!!
*** EDIT ***
Már esik, méghozzá hogy! =)
