今朝は昨日ぶち壊しちゃった携帯の交換に行かないといけなかったのに、何度か二度寝つうか数度寝したし、無理やり朝ジョギングも(短縮コース)行ったし。会社は朝から携帯交換で遅くなるって連絡入れてから安心して石神井公園駅の方行って、30分でできるだろうと予測したやりとりはまさかの一時間以上かかったという。
それに動画入れもちゃんとできなかったし、夜からラッシュだったし、ようやく帰宅できたのはもう深夜2時になりかけてたとこ。そこにビール飲んでブログ書いて寝るだけの一日。何か…
今朝は昨日ぶち壊しちゃった携帯の交換に行かないといけなかったのに、何度か二度寝つうか数度寝したし、無理やり朝ジョギングも(短縮コース)行ったし。会社は朝から携帯交換で遅くなるって連絡入れてから安心して石神井公園駅の方行って、30分でできるだろうと予測したやりとりはまさかの一時間以上かかったという。
それに動画入れもちゃんとできなかったし、夜からラッシュだったし、ようやく帰宅できたのはもう深夜2時になりかけてたとこ。そこにビール飲んでブログ書いて寝るだけの一日。何か…
Szerencsére ezen a héten már sikerült egy kicsit kultúráltabbra fogni a figurát. Ebben valószínűleg szerepet játszott egy múlt hét végi (csütörtök talán?) eset.
A hétvégén mindenhol és nagyjából mindenkinek azon sírtam, hogy mennyire pocsék a melóm és hogy minél hamarabb keresek majd egy másikat. Itt jelzem, hogy az elkövetkező egy hónapban még várható lesz pár ilyen kirohanás.
Things just stop being fun when you get a headache at 2pm and then you’re at work until 1am. Yes that’s a 14-hour shift there for me, starting at 10am. Gotta love it how the anime industry isn’t overworking people at all. And how most of the Japanese in the trade are actually content with how things are and don’t consider it weird at all that they work over 250 hours a month without getting paid for overtime.
Foreseeable future returns might make such an investment of time and stress worth it, but the obvious lack thereof (looking at my seniors) makes me doubt stuff. You know, on the “it might be better somewhere else” line.
Ma volt a vágás, ahova én ugyan nem mentem, de cserébe a feletteseim szinte mind, aminek az lett a következménye, hogy egész nap vajmi kevés tennivalóm volt. Nem kell félreérteni, az esetek többségében alapból se lenne több, csak a feletteseim szeretnek minden vackot a nyakamba varrni, hiszen “hadd tanuljon az újonc”.
Ráadásul volt időm így megírni egy emailt, ami már nagyon régen érett, és volt energiám utánanézni néhány eseménynek, amikre terveztem menni az elkövetkező időben. Így esett, hogy megvettem a jegyemet a novemberi Knotfestre, október közepére egy sörös eseményre, meg sikerült belépőt szereznem egy társasági eseményre is.
Once again I got home past midnight, although I did go shopping for groceries after getting off work… Tonight was pretty tough. We got a CG check scheduled for 8pm that got pushed back over 2 hours, making me quite a bit frustrated. Remember? I don’t mind staying late doing my job, but having to stick around doing nothing is a pain in the ass.
Épp most csöngetett be hozzám két Jehova tanúja, és kivételesen teljesen értelmes dolgokat mondtak. Nem azzal jöttek egyből, hogy engem mennyire szeret az Úr és hogy bánjam meg a bűneimet, hanem olyan, a mindennapi élethez közelebbről kapcsolódó dolgokkal, amik egy japánnak lehet, hogy nem egyértelműek. Azt nem tudom, hogy nekem a keresztény hátterem miatt azok-e.
Well, yesterday wasn’t exactly the epitome of pleasantness. It didn’t start worse than average. I managed to get up at an average time in the morning and I didn’t die jogging my morning laps either. I then picked up some students from some animation school coming to visit (it’s useful to be immediately recognizable in a crowd of Japanese for such tasks). I even disarmed a rage-bomb of the director as well.
Who knows where it comes from? I don’t know about the industry average, but I don’t think that there would be much variety in this matter. That is: if there is something important and clearly visible in English, then there is a high chance it will get outsourced to native translators – it’s another issue that said translators don’t necessarily put in an effort, and the Japanese staff first of all don’t know enough English to realize that, and secondly even if there is someone to point out derps, production-side people don’t really have a say in the matter.
Copyright © 2024, valeblog. Proudly powered by WordPress. Blackoot design by Iceable Themes.