Month: June 2010

Starbucks Sumatra Aceh

Rég vettem ezt a kávét, igazság szerint az utolsó adagot iszom belőle nagyjából, de most hogy már otthon is van Starbucks, gondoltam jól jön, ha írok erről a kávéról. Májusban jelent meg a Starbucksban két új Sumatra kávé, majd utána két héttel még kettő. Eddig próbáltam közülük a Mandhelinget, most pedig az Aceh került sorra.

Az Acehet úgy hirdették, hogy gyengéden savas, kicsit kakaós és ribizlis íze van. Nem tudom, hogy egyet tudok-e érteni minden ponttal, de a gyengéden savassal igen. A frissen őrölt kávé nagyon kellemesen savas, vagy inkább savanykás, de csak azért mondom így, mert nem tudok jobb szót erre az íz-érzésre.

Az illata és az íze is egyszerűen finom. A testességét viszont rosszul írták a csomagra, ott ugyanis az áll, hogy “extra bold”, amit magyarul “testes”-nek írnak. Viszont valójában annyira nem testes. Egy Italian Roast vagy egy Sumatra (további jelzők nélkül) sokkal erősebb ízű. Viszont az is igaz, hogy a közepeseknél meg erősebb… Finom és (nekem) könnyed kávé.

A lényeg, hogy ha még meg lehet találni valahol (ugyanis “limited edition” volt), akkor érdemes kipróbálni.


Yesterday i woke up in the morning and made a huge load of porridge, ate it with maple syrup and was full.

Then i went to the gym, worked out for an hour, then run roughly a mile, and was ready for two english classes, but luckily the japanese teacher of the second class didn’t show up, so after ten minutes i declared it freetime and came home.

But on the way came the urge to eat, to have one specific meal my mom used to do quite often, meat roasted in fat. So i went to the nearby supermarket and bought pork for it (couldn’t find beef in block, just sliced up for yakiniku). I looked a while for fat, but couldn’t find it. Then i stumbled upon it at the beef section, tiny cubes offered for free. I guess japanese hardly ever use it, so they can afford giving it away. Came handy, i picked up a bunch and headed for McDonalds.

Because however much i love potato food, be that fried or mashed or whatever, i have absolutely no patience to clean the potato, boil it well and prepare it. So i just went to the fast food deposit and picked up a load of fried potato. Made my meal, and it was good. (No Biblical reference intended for now.)

I watched Stargate SG-1 for a while, then started studying bookkeeping (successfully, the test was today and there was hardly a few questions i didn’t know the answer to), and when i was done with that, back to Stargate. Around midnight i decided to have dinner, so i made hot dogs, and munched in two with mustard and ketchup.

Does the morning training and the afternoon study null out all this “healthy” food? (Not as if i actually care… I’m like Yui in K-On!, apparently: no matter how much i eat or work out, my weight is fixed at 67 kgs.)


Na az nincs, pedig már neki kell állnom könyvelést tanulni. Holnap zh lesz belőle, szerencsére csak három fejezet, úgyhogy boldogulni fogok – feltéve, hogy sikerül nekiállnom. (Már előre látom ahogy szüleim aggódva köszönnek rám msnen, hogy ugyan miért nem tanulok.)

Hogy mi történt az elmúlt pár napban: megvolt a klub kétnapos minifesztje, ami annyiból állt, hogy az összes zenekar előadott két-három számot. Mi kettőt. Majd ha lesz valami kép vagy videó, és lesz remélhetőleg mert készült, elérhetővé fogom tenni.

Meg volt sörözős-meccsnézős este is, ha már elkezdődött a focivébé, magamat meghazudtolva néztem végig több meccset is. Meglepve tapasztalom, hogy valamiért érdekel.

Volt tegnap matek zh is, elég nevetséges, negyven percet adott rá a tanár, a két vietnami lány kész volt nagyjából tíz alatt, nekem azért kellett húsz is.

Egyébként meleg van, kellemesen, esik az eső, sokat, úgyhogy elég párás, de Tokióhoz képest nudli. Otthonos.

A szombati futás kivételével mentem kondiba és futni is ahogy “szoktam”, a maradék időben pedig nagyjából csak Stargate SG-1-et néztem, már a harmadik évadnál tartok. Teljesen valós veszély, hogy ez után megint egy jó hétig nem írok semmit, remélem tévedek.

El Dorado

Today i was doing nothing when it occurred to me to check the Iron Maiden website for new tour dates. Maybe they’re coming to Japan anytime soon (i pretty much hope so).

At first i didn’t realize there was something amiss. I visited the tour dates page so many times that i can go there straight from link history. But then something… And i checked the front page. And i was close to fainting.

16th august 2010, the fifteenth Iron Maiden album, The Final Frontier will come out. I seriously can’t wait. To make things worse, just around then is the Sziget fest in Budapest, with an Iron Maiden live. I want to be there! (Just can’t, filthy money.)

Also, there is a new song called El Dorado, available for free. It’s on Youtube, and also available for download on the band’s website (though hurry up, only till the 21th, and sometimes it’s just down). Absolutely worth downloading.

It’s a great song. (Though i don’t like the new design for Eddy, but hey, i’m not looking at the artwork but listening to music, i mean, Music, like that, with capital M.) At first i wasn’t sure… it starts strange… Bruce’s vocals seemed powerless… But i was wrong. It’s just that was the first time. Now i’m in love with it. I can’t stop listening to it. And i want the new album badly. Come, august!

Két év

Megkésve bár (kemény négy nappal), de megemlékezek róla, hogy mostanában két éve, hogy regisztráltam a plörkre. Egész pontosan 2008 június 5-én írtam az első plörköt, az ottani statisztikák szerint. Azóta plörköt majd’ ötezret, hozzászólást meg tizenötezret írtam. Szép nagy számok, bár ha belegondolok, hogy amikor egyetemre fölkerültem Pestre mi zajlott a plörkön, annyira már nem is meglepő.

Tehát már lassan két éve lényegében folyamatosan írom oda az olyan apróbb részleteket, amikről blogposztot azért nem akarnék írni. Vicces is lenne minden nap egy jóreggelt és egy jóestét bejegyzés, közben még néhány megyekkajálni és néztemegyújepizódot változattal – dehát ez lenne a mikroblogok lényege.

Idén áprilisban, amikor nem volt netem, a mobilos változatát is volt szerencsém kipróbálni, és működik nagyjából rendben, legalábbis akkor működött, bár az én telefonomról képet feltölteni mondjuk nem lehetett. Azóta is előfordul alkalmanként, hogy ha nagyon nincs semmi jobb dolgom, mobilról benézek, de elég nehéz áttekinteni, plusz nyűgös görgetni, úgyhogy inkább csak ha írnivaló van.

Írnivaló pedig általában akad, akármi van.






I won’t start eating stuff that only rabbits are supposed to be eating (which reminds me of the Clancy Brothers song titled Water is alright in tay, where the chorus ends “water is alright in tay, (and) for fish and things that swim in rivers”), but i really have to think of what to eat. It’s all nice and fine i started going to gym and running quite a lot compared how much i was moving earlier, but i really don’t like how i’m constantly tired. It’s not easy to tune what i eat well. I don’t want to over-eat, i don’t want to feel hungry, and most of all i want to get rid of this constant feeling that i have to eat some chocolate or something sweet. I’ve been experimenting for a while for the right type and amount, but suggestions are still welcome.

Though i wonder if this is the reason why in western meals the courses are separated and sweets come last. Might not be accident.

Japán dolgok

Hétfőn próba után az egyik senpai csak úgy a kezembe nyomott egy getát, egy japán fapapucsot, hogy neszenekem használjam egészséggel. Úgyhogy tegnap este ki is próbáltam, és hát… Maradjunk annyiban, hogy nem a legkényelmesebb viselet. Nyilván nőknek könnyű megszokni, mert ők amúgy is képesek egyébként járásra alkalmatlan lábbelikben úgy rohangálni, hogy csak nézek… Tehát először is, nehéz benne járni. Különösen lépcsőzni. Másodszor, a szíja a mostanában trendi lábujjak között átmenős fajta, és mivel középen van (nagy logikával) rögzítve, tör. Egyébként poén, mert getában már egy fejjel vagyok magasabb mindenkinél.

A másik egy mentolos cukorka, vagy nem is tudom igazából mi, a Mintia Dry hard. Lehetne akár die hard is… A mentol része nem erős, semmi különös. Nem is értettem, miért mondta mzs/x senpai, hogy ébren tart – nem szúrtam ki a csomagoláson, hogy koffeintartalmú. Úgyhogy tegnap este tíz körül amikor végetért a koncert (amiről majd később bővebben) bekaptam egyet (egy apró szemet), és csodálkoztam, hogy nem bírtam elaludni a vonaton hazafelé. De ez még semmi – még akkor is ébren tartott, amikor négy órával később aludni mentem volna. Ennyire egy dupla eszpresszó sem tud megütni… Frissebb nem leszek tőle, de aludni nem tudok.


I don’t know where i stumbled upon Kno. First a bad point: their search optimization is simply terrible. Their official website is not even on the first page of Google when searching for “kno”.

As for the device itself, i like it. I loved Microsoft’s Courier, and Kno is quite similar. It’s a double touchscreen tablet computer book. I write book because it’s intended to be one: the purpose is to reform the textbook market. It might work, especially since they’re testing with university students. Which makes me wonder, none of the students complained about its size? Okay that a huge screen is good and stuff, but with double 14″ screens it’s not compact anymore. I think it might be the biggest and heaviest tablet. But at least that’s the only weak point i could mention for now. I’m really looking forward to the tests of some final thing, because what was shown at D8 wasn’t even close to complete. It’s running linux, which gives me hope it might be used in ways different from what it’s originally designed for (eg having a keyboard app on one screen or playing games on it).