Starbucks Sumatra Siborong-borong

June 28, 2010
valeblog
0 Comment

Nemrég vettem ezt a kávét, utolsó csomag volt, merthogy mint kiderült, ez a szumátrai széria valami korlátozott kiadás volt, és már vége. A jó szerencsémnek köszönhetően most tudok róla írni.

Már egy pár napja iszom, úgyhogy hozzá vagyok szokva. Az illata teljesen átlagos kávé, semmilyen rendkívüli aromát nem érezni rajta — elsőre. A csomagjára azt írták, hogy bazsalikom és más zöldfűszer-árnyalatok lehetnek benne, de amíg nem figyeltem direkt ilyenekre, nagyon halványan éreztem csak. Mint a szumátrai kávéktól már megszoktam, enyhén savanykás az íze, de ez sokszor csak utóízként jön ki. Nem érzem különösebben nehéznek vagy testesnek, könnyed és egyszerű. A friss íze miatt még ilyen nyári hőségben is jól esik belőle egy bögrényi, a savanykássága hűsít, a zöld ízvilága pedig (bár lehet hogy csak azért mondom zöldnek, mert a csomagja zöld) valami fűszeres és lédús délkelet-ázsiai salátára emlékeztet.

Finom, könnyed kávé.

Időjárás

June 27, 2010
valeblog
0 Comment

Angolosan. Vagy japánosan. Ahogy tetszik, de nekem nem. Nem tetszik.

Tegnap este is akartam volna menni futni, de persze, hogy egész nap esett az eső. Ma amikor fölkeltem viszont nem, sőt, időnként még a nap is kisütött, úgyhogy összekaptam magam, és mentem kondiba meg futni.

A húszezer százalékos páratartalomtól ugyan majd megfulladtam futás közben, háromezer azért meglett mire eleredt az eső. Merthogy természetesen eleredt, és eddigi tapasztalataim alapján inkább gyorsan vissza az öltözőbe, és jöttem haza. De mire kiértem az öltözőből, már megint elállt az eső, és most megint süt a nap.

Nagyon nem akarja az időjárás, hogy egészségesen éljek…

Sziget rant

June 26, 2010
valeblog
0 Comment

Néha úgy felmerül bennem a kérdés, hogy vajon a Sziget szervezői direkt velem akarnak-e kibaszni szórakozni, vagy csak most jutottak el odáig, hogy mit jelent a “jó zene” kifejezés. Ez utóbbi kétséges, mivel azért korábban is voltak igen jó felhozatalok (lásd amikor ott voltam két éve)… Tavaly mentem haza nyáron, erre a Sziget egy nagy nulla volt, idén meg szinte esélytelen, hogy össze tudnék kaparni annyi pénzt, erre a Szigetnek olyan felhozatala van, hogy ahogy olvasom, két másodpercenként kell megpihennem, nehogy szívrohamot kapjak.

Iron Maiden, Toy Dolls, Paradise Lost, Skindred… (Valahogy mind angol…)

És az Iron Maiden kivételével elég nagy az esély rá, hogy nem jönnek Japánba – hiszen itt nagyjából ismeretlenek.

Vajon a Szigetesek próbálnak provokálni, hogy ne melózzak a nyáron és ne menjek Kínába ősszel, hanem verjem el az összes pénzem egy hazaútra? (Meg persze balatoni buli, lakásavató, satöbbi is van…)

Néhány jegyzet.

June 25, 2010
valeblog
0 Comment

Feltűnt valakinek mennyire hasonlít a Rammstein Dalai Lama című száma a Goethe Tündérkirályára?

A japánoknak nincs szavuk a stréberre. (Az viccesebb, hogy ez német szó, vagyis nekünk se volt.) Van 要領 (youryou), aminek a tanárunk szerint lehet olyan jelentésárnyalata is, de akkor se az igazi, egyértelműen negatív értelmű stréber. A stréber azon sok esetek egyike, amikor az ember nem tudja igazán jól megragadni, mi a baj vele (a stréberséggel), csak érzi, hogy ez nem jó. A pénteki első órákon például ilyenekről is olvasunk. De hogy katakanával írják a strébert, az egy kicsit sok. Nem sokkal előtte a filippínó lány esetenként hihetetlen stréberségét látva jött a késztetés, hogy találjak erre egy japán szót. Csakhogy a japánoknak erre láthatóan ideájuk sincsen – hiszen aki szorgosan dolgozik, az csak jó lehet. Nem? A lényeg, hogy nem találtam szót, úgyhogy csináltam egyet. 学虫 (gakuchuu). Van ugyanis olyan, hogy könyvmoly, és bár japánul nem moly, de bogár. És van másnak is bogara, úgyhogy miért ne lehetne a tanulásnak is.

Read More

Pro és kontra

June 24, 2010
valeblog
0 Comment

Tegnap voltam egy király koncerten, de nem volt ingyen. A koncert maga fantasztikus volt, de.

Először is, eddigi japán koncert-tapasztalataim alapján nem számítottam igazán durva bulira, csak annyira, hogy a háttérben állva bólogatok a ritmikus zúzásra. Épp ezért szandálban mentem. Ezzel jött az első veszteség: több lábujjamon töredezettségmentesíteni kéne a körmöt, mármint ami megmaradt belőle. Merthogy a buli sokkal vadabb lett, mint gondoltam, lényegében a másfél órát végigpogóztam. Ami még jobban meglepett, hogy a japánok partnerek voltak ebben.

Ebből pedig következett a második “veszteség”: hatalmas mennyiségű energia. Amikor végetért a buli, alig tudtam már mozogni, ma pedig majd’ belehaltam, amikor lementem a kondiba, és a szokásos súlyokkal elkezdtem dolgozni. Reggel konkrétan a járástól fájtam mindenhol, a nyakam nem lep meg, hiszen nem sajnáltam a headbangelést, de hogy a többi… Azért dolgoztam egy jó fél órát a kondiban, aztán futottam két kilométert nagy nehezen, volt módom aztán pihegni a két fergetegesen érdekes angolórán…

Read More

Story of the Year @ CLUB QUATTRO 名古屋

June 24, 2010
valeblog
0 Comment

June 22, 7 pm was the start of a great event at CLUB QUATTRO in Nagoya. Although due to school schedules i was late by roughly twenty minutes, i could still catch a few songs of the support band Supe. They played the same kind of music that Story of the Year played later, but i simply don’t know its genre. It’s a great genre for sure, a mix of In Flames and Sum 41, or something along those line, i hope you get my drift. The thing is, gigs of this kind tend to be great. Great. Although Rancid is not of that kind, their speedy music is what made their live in Tokyo so great, and i probably need not say how fantastic In Flames was.

Even though i had no idea what Supe was, after their performance i was seriously considering buying their album as an act of good faith. They played great.

And after a short brake came the main event of the night, Story of the Year. To be honest, i don’t know Story of the Year but for a single song (Wake up).

Read More

Starbucks Sumatra Lake Toba drip

June 23, 2010
valeblog
0 Comment

One more Sumatra limited coffee from Starbucks. Actually i was pretty surprised that they offered this as hot drip coffee of the day, since this Sumatra line seems to be cut already. (At least the Siborong-borong i bought today was the very last package left at the local shop, i’ll write about it sometime i can sit down and enjoy it not just gulp it down during a class.) I can’t even find any official description of what it’s supposed to be like, so what i write is no way influenced. It was drip coffee, and drip coffee for me is much thinner in body and taste than that i make myself, but i tried to consider this.

Sumatra Lake Toba coffee has a really nice smell, reminding me of lying in the grass on a still flowery field in early autumn, warm and sweet, and there is the distant smell of fallen leaves i love so much. It doesn’t have that strong body i expected (the only info i could get about it was it being “extra bold”), which may be because it was drip coffee. Even though, the roasting gives it a really nice darker taste, like a shade of an old tree on the earlier field.

Its taste has a touch of acid, but that sour feeling fits quite well with the almost salty overall impression. Reminded me of some old, quality red wine, some that you would drink from those elegant glasses even if with friends. (Fits in the early autumn scenery quite well, doesn’t it.) As for the aftertaste, probably because its acidity, it left a feel like mint, refreshing my throat.

Too bad it’s over.

Starbucks Sumatra Aceh

June 23, 2010
valeblog
0 Comment

Rég vettem ezt a kávét, igazság szerint az utolsó adagot iszom belőle nagyjából, de most hogy már otthon is van Starbucks, gondoltam jól jön, ha írok erről a kávéról. Májusban jelent meg a Starbucksban két új Sumatra kávé, majd utána két héttel még kettő. Eddig próbáltam közülük a Mandhelinget, most pedig az Aceh került sorra.

Az Acehet úgy hirdették, hogy gyengéden savas, kicsit kakaós és ribizlis íze van. Nem tudom, hogy egyet tudok-e érteni minden ponttal, de a gyengéden savassal igen. A frissen őrölt kávé nagyon kellemesen savas, vagy inkább savanykás, de csak azért mondom így, mert nem tudok jobb szót erre az íz-érzésre.

Az illata és az íze is egyszerűen finom. A testességét viszont rosszul írták a csomagra, ott ugyanis az áll, hogy “extra bold”, amit magyarul “testes”-nek írnak. Viszont valójában annyira nem testes. Egy Italian Roast vagy egy Sumatra (további jelzők nélkül) sokkal erősebb ízű. Viszont az is igaz, hogy a közepeseknél meg erősebb… Finom és (nekem) könnyed kávé.

A lényeg, hogy ha még meg lehet találni valahol (ugyanis “limited edition” volt), akkor érdemes kipróbálni.

(Un)healthy?

June 17, 2010
valeblog
0 Comment

Yesterday i woke up in the morning and made a huge load of porridge, ate it with maple syrup and was full.

Then i went to the gym, worked out for an hour, then run roughly a mile, and was ready for two english classes, but luckily the japanese teacher of the second class didn’t show up, so after ten minutes i declared it freetime and came home.

But on the way came the urge to eat, to have one specific meal my mom used to do quite often, meat roasted in fat. So i went to the nearby supermarket and bought pork for it (couldn’t find beef in block, just sliced up for yakiniku). I looked a while for fat, but couldn’t find it. Then i stumbled upon it at the beef section, tiny cubes offered for free. I guess japanese hardly ever use it, so they can afford giving it away. Came handy, i picked up a bunch and headed for McDonalds.

Because however much i love potato food, be that fried or mashed or whatever, i have absolutely no patience to clean the potato, boil it well and prepare it. So i just went to the fast food deposit and picked up a load of fried potato. Made my meal, and it was good. (No Biblical reference intended for now.)

I watched Stargate SG-1 for a while, then started studying bookkeeping (successfully, the test was today and there was hardly a few questions i didn’t know the answer to), and when i was done with that, back to Stargate. Around midnight i decided to have dinner, so i made hot dogs, and munched in two with mustard and ketchup.

Does the morning training and the afternoon study null out all this “healthy” food? (Not as if i actually care… I’m like Yui in K-On!, apparently: no matter how much i eat or work out, my weight is fixed at 67 kgs.)

Motiváció

June 16, 2010
valeblog
0 Comment

Na az nincs, pedig már neki kell állnom könyvelést tanulni. Holnap zh lesz belőle, szerencsére csak három fejezet, úgyhogy boldogulni fogok – feltéve, hogy sikerül nekiállnom. (Már előre látom ahogy szüleim aggódva köszönnek rám msnen, hogy ugyan miért nem tanulok.)

Hogy mi történt az elmúlt pár napban: megvolt a klub kétnapos minifesztje, ami annyiból állt, hogy az összes zenekar előadott két-három számot. Mi kettőt. Majd ha lesz valami kép vagy videó, és lesz remélhetőleg mert készült, elérhetővé fogom tenni.

Meg volt sörözős-meccsnézős este is, ha már elkezdődött a focivébé, magamat meghazudtolva néztem végig több meccset is. Meglepve tapasztalom, hogy valamiért érdekel.

Volt tegnap matek zh is, elég nevetséges, negyven percet adott rá a tanár, a két vietnami lány kész volt nagyjából tíz alatt, nekem azért kellett húsz is.

Egyébként meleg van, kellemesen, esik az eső, sokat, úgyhogy elég párás, de Tokióhoz képest nudli. Otthonos.

A szombati futás kivételével mentem kondiba és futni is ahogy “szoktam”, a maradék időben pedig nagyjából csak Stargate SG-1-et néztem, már a harmadik évadnál tartok. Teljesen valós veszély, hogy ez után megint egy jó hétig nem írok semmit, remélem tévedek.