Tészta

Délután a közgáz-bevezető óra után elmentem a közeli Uniqloba övet venni (Plamena velem tartott, mert hát nem is nőből lenne ha kihagyna egy ruhavásárlási lehetőséget), merthogy a hűségesen szolgáló sokéves övem úgy döntött, hogy a csatjában eltörik a pöcök, ami miatt épp csak nem működik. Ugyan rohadt drága volt (3000 jen) az új, de a szükség nagy úr, és legalább jól is néz ki. Nameg vicces, hogy itt az L/XL kaliberű öv is vagy húsz centivel rövidebb, mint a régi…

Az ebéd marhahúsos curry volt, a Uniqlo-kitérő után a múlt heti fogalmazásomat beszéltük át a tanárnővel, majd hazatérve uzsonnát ütöttem össze. Volt még egy kis tésztám, meg a túrót is el akartam pusztítani, úgyhogy összekombináltam a kettőt. Konstatálom, hogy a fazekam kicsi ehhez a tésztához. Egybe nem fér bele, ha meg az egyik végével rakom bele, akkor az a vége szétfő, mire a másik elkészül. De azért finom lett, utána még a szokásos fekete tea, hogy ne legyek két lábon járó agyhalál, és tíz perc múlva pingpong.

Az ujjaim jobban vannak, bár még mindig kell bele egy jó pár nap, hogy teljesen rendbejöjjenek. Nem tudom, mi okozhatja (nem fertőzés vagy hasonló, az biztos), de totál ki vannak száradva az ujjbegyeim, így a bőr töredezik és fáj. Adtak rá kenőcsöket, használ.

Az esti programom az edzést kötelező jelleggel záró zuhany után a házi megírása és megtanulása lesz, vacsorának a tegnapi görögsaláta, meg kezdem tervezni a fogalmazásokat. Csütörtökre házinak van feladva egy, meg azóta találtam két jó témát, amiről szívesen írnék ide a blogba is, de ha már itt vagyok, inkább japánul. (Azért ide lehet megírom magyarul is.)


Okay

Today could’ve been better. Just i should’ve gone to bed a bit earlier, not at two (again). Anyway i managed to wake up so that i had a bit of time to have breakfast (really fast), and then classes. In the lunch break came the first adventure: i had to initiate a bank transfer. That in itself wouldn’t have been a problem, but i also had no idea what my pin code was for the cash card, since i never used it until now. This made it interesting to solve in an hour. And yet, i even had lunch, an instant ramen i bought at the kombini. After classes i decided to do something about my fingers—the skin started to get very dry and ragged on the end, and soon it became painful as well, so i asked at the office where’s a doc for such problems, went there, waited over an hour, had the examination, and was relieved. Lucky, it’s no infection or fungi, it’s just dry. Very. I got some ointments for it, i hope it’ll be of use. After i got back i went to play futsal at the gym, and it was great (first time with the new shoes). Won about half of the games we played, scored a couple of goals, and got home totally tired. I had a shower, and am planning to make greek salad. I’d just need a bowl for that—the one i’d use is still occupied by the cottage cheese remaining from yesterday. Have to figure this out.


Gourmet

A mai napom elég kajásra sikeredett. Reggel pont sikerült kikászálódnom az ágyból (nehéz volt, mert valamiért — az okra már nem emlékszem — kettő után kerültem ágyba) hogy még épp a tűréshatáron belül érjek oda a templomba. Utána meg elindultam Musashisakai felé a palacsintatortához hozzávalókat keresni. Út közben feltűnt, hogy az egyik út menti bolt valamiféle “gourmet” dolgokat hirdet, úgyhogy benéztem, és jól is jött. Találtam mindenféle jót, diót, mazsolát, még mákot is (bár nem fekete, hanem világosbarna), bár a túrót csak a Hanamasában leltem meg. Ahogy hazaértem beraktam a rizst főni és mentem Chofuba “rendes kajákat” venni, aztán amikor hazaértem, összeütöttem őt:


Techno

This was unexpected. Yesterday after school i went around to check out a few thing, and met Theo, Ruso and Kang-san on the way back. They looked so cheerful i had to ask where they were going, and was informed that in Kichijoji they’re doing a girl party.

Then Thiwanka asked if i wanted to “go clubbing” in Shibuya with them (the above mentioned girls, though Theo didn’t show up), and after a short consideration (i’m not exactly the disco king) i still decided to go, since even that’s better than staying home bored. And i don’t regret!


Hétfőtől

Vasárnap írtam utoljára… Egyszerűen nem volt érkezésem, vagy ha volt, erőm nem volt (vagy legalábbis simán letagadom). A hétfői matek kivételesen elviselhető volt, de ezt ellensúlyozza, hogy mostantól heti kettő van, vagyis a péntek délutánunkat is megspékelték ezzel az áldással. Megírtam egy fogalmazást, amit majd ha lesz időm, ide is bepötyögök (bár tudom már most, hogy akad benne hiba nem is egy), volt ma reggel egy perces kvázi-improvizált szöveg a szülővárosunkról. Ezekkel az a baj (az előzővel is ez volt), hogy nem tudom elég gyorsan összeszedni a gondolataimat, úgyhogy nem tudok épkézláb vázlatot összeütni, japánul meg még azért nem tudok annyira, hogy beszédtempóban improvizáljak vagy csak süketeljek üresen (még nem üresen se megy). Kedden volt pingpongedzés, nagyon élveztem, az egyik (különösen gyors) vietnami srác is beszállt a buliba, nagyon poén (tényleg) úgy gyakorolni a tenyeres tempót, hogy nem is látom a labdát… A szerdai gitár ismét úgy telt el, mintha nem is másfél óra, hanem öt perc lett volna, ráadásul jövő héten nem is lesz – viszont gyűjtöttem tanulnivalót, most este például a Grieg-féle dallamot tanultam arról, mit csinál Peer Gynt A hegyi király csarnokában. Sokat kell gyakorolni, lassú vagyok és sokszor melléfogok. Ma mentem Sengawába, vettem tornacsukát, mert az otthonról hozott százforintos dorkó szétment teljesen, meg egy Arsene Lupin könyvet, bár ahogy néztem, még ezt is szótáraznom kell majd.


Diary

Today i tried to wake up at eight, but after a well aimed hit at the alarm clock i fell back and because of that was a bit late from the church. The Hachioji pastor came to preach. It was good. After that i came home and started wondering what should i make for lunch. I ended up with the idea of some fruity stuff, of fruits of land and sea. The final one ended up like this…

I bought an apple and a mango (i still have to figure out what to do with the remaining halves), already had orange, lemon and kiwi, so i put some of these to cook with the rice, and cooked some with the seafood. It was peppered octopus, shrimp with paprika and tuna with oregano. In the end i added some yoghurt and a few olives. When i was about halfway through i realised something missing so i added two teaspoonful of corn as well (so it’s not on the photo). It was really good, very-very (almost too) filling.

Now come something, guitar, and/or studying, if i figure out what i should be studying.

It’s also funny that really since i’m here i write a lot about food. Something like Cory’s blog.


Változások

Tegnap olvasva ezt a pályázatot nagy bőszen elhatároztam, hogy addig veszek magamnak egy fényképezőt. Anno plörkön kérdeztem, hogy milyet érdemes, és valóban jó is lenne egy Canon EOS 500D, meg azzal nagyjából életem végéig is jól ellennék, viszont ennyit nem tudok áldozni rá most… A gépváz nagyjából 90 ezer jen lenne, legalábbis a nagyjából 900 dolláros árból kiindulva, de még japán weboldalon vagy webboltban nem találtam meg. Ha pedig nyáron és karácsonykor is haza akarok menni, márpedig haza akarok, akkor arra legalább 200 ezer jen kell (Gergővel találtunk 100 ezer jen körüli retúr repjegyet, remélem lesz még hely), ami mellett egy ekkora kiadás nem hiszem, hogy beleférne – legalábbis ha nem akarok éhen halni, azt pedig egyelőre nem tervezem. De ha már a pályázat kapcsán nézegettem a mintákat, (egy időre) lecseréltem a hátteremet egy lanka-utánérzésre, és miközben kipróbáltam az Energy Blue és Zune témákat, bekapcsoltam a ClearType élsimítást, ami teljesen megváltoztatja a betűk hangulatát. Teljesen.


What’s with karaoke?

Karaoke is always a challenge for me. First, it’s not that easy to sing for a long time without losing my voice. Though that’s usually helped by any drinks, there’s another difficulty: finding the songs to sing. Not as if there aren’t enough choices, usually i couldn’t even guess the actual size of the machine’s music library, but to find something that not i alone would enjoy singing is not easy, due to the usually very varied musical tastes of the others. I could go on singing heavy metal, hard rock and punk all the time, but i don’t think many would enjoy it at all. It’s not easy at all to find the “good songs”, but if i can, usually they’re great success (see Nellie the elephant by The Toy Dolls (who “packed her trunk and said goodbye to the circus”) or Hot dog by Limp Bizkit (just “if i say fuck two more times, that’s forty-six fucks in this fucked up rhyme”). Too bad machines usually don’t have Skindred (for We want would be great to sing) or the huge european pop hits of the ’90’s, such as Eiffel 65’s Blue or they only have just a few songs, which usually don’t include those i consider really good (for example Skinnydippin’ by Vengaboys). But for next time i really will write a list at home before of great songs and last with them from dusk ’till dawn!


Aztán

A pénteki kirándulás Tama-újvárosba jó volt, bár még akkor is elég nyúzott voltam. Azért próbáltam és sikerült is jól éreznem magam, a planetárium-Sky dome érdekes volt, legalábbis amíg tényleg csillagokat mutogattak, aztán meg a zenedobozok és hasonló zenegépek bemutatója is érdekes volt. Hihetetlen, mit meg nem tudtak valósítani pusztán mechanikai eszközökkel… Igazán csodálom a régi korok emberét. (Ugyanez jut eszembe, amikor Machu Picchu vagy tetszőleges hegytetőre épült középkori kolostor képét látom – micsoda hihetetlen teljesítmény mindezt daruk, számítógépek, fizika nélkül megépíteni!) Megebédeltünk, utána még a lányok kérésére betértünk egy pachinko-alapú játékterembe (inkább hasonlított a vidámparkok pénznyelőire, mint a kaszinó-stílusú hazárdjátékokra, főleg hogy ez kislányoknak volt szánva). Este volt Thiwanka szülinapi bulija, ami elég jó lett, bár megállapítottuk, hogy japánban az olcsó kategóriás szeszesitalok (bor például) egyszerűen ihatatlanok. A buli után még mentünk karaokézni is, végül Fuchuban kötöttünk ki és az első vonattal jöttünk haza. Délben keltem, mert kettőtől pingpongedzésre számítottam, ami viszont nem volt, mert (mint azóta korábbi emailekből kisilabizáltam) a lányoknak volt valami versenyük, és oda ment mindenki… Azóta csak gitároztam, punnyadtam, és ezek kotyvaléka, miközben főleg Quimby (főleg az Ajjajjaj) és punkzenék szóltak. Most meg, így egy óra magasságában aludni is térek…


Story of my life

The past two days i was totally Shikamaru. On wednesday, though i wanted to sleep early, i ended up reading kanji and words for the thursday mid-term exam, which turned out to be the usual difficulty. It was just as hard as expected, and because it matched the expectations, looking back it seems easy. Then yesterday too i wanted to sleep early, exactly because i didn’t have enough the night before, but no luck, just after midnight classmates phoned me that it’s Thiwanka’s birthday and we celebrated, so i ended up sleeping around two. Today i had to wake up earlier because of the school trip, we all the pre-undergrads went to Tama-newtown to check the sky-dome and a “music box” museum, it was fun. Then our class had lunch in an italian-ish (イタリアっぽい?) restaurant, looked around town and came back. I was so low on batteries that i just lay down for a sleep, something i don’t usually do. After i just had a tea and a stick of dango (紅茶を飲んで団子を一本食べた), and tried to wake up for the party which is to begin in ten minutes…