Tag: blog

Meglepetés

January 17, 2011
valeblog
0 Comment

Ma azzal indítottam (már miután betoltam a reggelimet, ami csokis gabonapehely volt (meg persze kávé), és véletlenül dupla adagot ettem belőle, mert súlyra azt mondtam volna, hogy egy, de aztán mégse), hogy elmentem az egyetemre, és egyrészt szereztem formanyomtatványt a munkaengedélyhez, másrészt meg beadtam az űrlapot, amiért cserébe majd kapok valami papírt az egyetemtől, ami majd kelleni fog, amikor meg kell majd hosszabbítani a vízumomat.

Eztán elindultam hosszú utamra Ootsu felé, ami a prefektúra székhelye, és a vízumügyeket csak ott lehet intézni. Út közben hol esett a hó, hol meg hét ággal sütött a nap. Ootsuban sikeresen elcaplattam a rossz hivatalba, amikor ami nekem kellett, nagyjából fél percre volt az állomástól. A vonaton meg a menedzsment könyvet olvastam, hiszen jövő héten már vizsgák.

A hivatalban annyi volt az ügyintézés, hogy odaadtam a papírt, az útlevelemet, a gaijin-igazolványomat és a diákomat, aztán öt perc múlva már adták is vissza, az útlevelemben meg ott virított az új plecsni. Mindezt úgy, hogy mindenfelé rémisztgettek, hogy több, mint egy hétbe telik az ügyintézés…

Aztán amikor hazaértem, a postaládámban várt a póló, amit J-Listről rendeltem, pont jó méret, úgyhogy most virulok. Már csak valami kaját kéne csinálni, mert éhes vagyok.

Fontos hírek

January 16, 2011
valeblog
0 Comment

Egy, megcsináltam a bőrdzsekim cipzárját. Évek óta nem működött, folyton szétnyílt, de most megvizsgáltam, elemeztem a problémát, és a fogóm segítségével (remélhetőleg véglegesen) megoldottam. Ezt elkönyveltem jelentős eredményként.

Pénteken mentem kávét venni a Starbucksba, és amíg a bájos kiszolgálószemélyzet darálta a kávét (nem volt könnyű figyelmen kívül hagyni a háttérben szerencsétlenkedő férfi kisegítőszemélyzetet) feltűnt, hogy újra van kirakva felvételi hirdetés. Meg is kérdeztem, hogy most ez komoly, lehet jönni melózni, és hogy akkor most azonnal mondjanak nekem részleteket (tekintve, hogy albérletbe fogok költözni és néha már így is csődközelben vagyok, nem árt a kiegészítő bevétel). Ugyan csak részleteket kérdeztem, de a lelkes srác fél pillanaton belül a kezembe nyomott egy kártyát, hogy akkor 22-én szombaton délután öttől interjú, aztán majd kiderül. Csak hápogtam, de akkor 22-én szombaton. Kíváncsian várom. (Meg persze mindenféle ötletet, javaslatot és hasonlót szívesen fogadok.)

Megvettem ma két koncertjegyet (csődbe és/vagy pokolra megyek ezért), a márcuisi Maidenre már elfogyott az összes állóhely, de szerencsére a februári Helloween+Stratovarius koncertre még volt. Gondoltam, hogy ha már benne vagyok, akkor veszek egy Asian Kung-Fu Generation jegyet is, de arra se volt már állóhely (nem meglepő), és annyira az azért nem érdekel, hogy ne aludnék el, ha ülőhelyem van… Úgyis lesz még nem egy koncertjük, egyszer csak eljutok.

(Not) lazy saturday afternoon

January 16, 2011
valeblog
0 Comment

Today i was a good fansubber boy. I translated Gosick 02 for Tokimeki, Shiki 10 for WoF, and also did the editing of Mouryou no Hako 02 (also for WoF).

Not to mention i went to help a chinese friend who was about to buy a computer, but stopped her when it turned out that the “only problem” with it was it being slow – which isn’t all that surprising from an old, never-cleaned XP, is it now. And i got a nice pork soba in exchange, worth it.

Written down now this doesn’t seem that much, does it. But it did take all my time, and now it’s late again…

Mai első, tegnapi utolsó

January 16, 2011
valeblog
0 Comment

Értelmes címet nem igazán sikerült összehozni, és amúgy is napló. Aki látott engem online tegnap este, tudhatja, hogy nem éppen “időben” kerültem ágyba – valahogy négy óra körül. Azért tizenegy körül már sikerült kimászni az ágyból.

Első programként helyrepofoztam a feliratozós oldalamat – mivel már egymagam nem tervezek feliratokat kiadni, ha valamelyik csapatban az én fordításom jelenik meg, azt fogom csak oda linkelni (meg a Xros Wars esetében amíg a többiek méltóztatnak megcsinálni (most épp csupán két hónap csúszással) az ő részüket a feliratból, addig a nyers fordítást). Persze így már nem csak magyar feliratok lesznek, hanem angolok is.

Amúgy ha már feliratozás, akkor tegnap (naptárilag ugyan már ma) volt egy érdekes élményem. Egy illető rendszeresen panaszkodik, hogy adott feliratokban (amiket én ellenőrzök csak, nem fordítok) hagyjuk meg a japán eredeti kifejezéseket a magyar fordítás helyett. Egyik leggyakoribb példája az volt, hogy a Narutoban az Ero-sennint Hegyi Kéjencnek írjuk. (Ez a hivatalos fordítás.) Mint kiderült, ezzel az a baja, hogy nem érti a kéjenc szót. Az illető magyar középiskolás. Ez jelent valamit?

Baj van, baj

January 12, 2011
valeblog
0 Comment

Pontosabban még nincs, és ha holnap délben jó híreket kapok, akkor nem is lesz, de ha nem, akkor meg ajjaj. A probléma gyökere az, hogy a jelenlegi kolimban csak egy évig lehet lakni, utána ki kell költözni.

Ugyanakkor viszont az egyetem kolija, ami mindenkinek nyitva áll, mégse annyira mindenkinek, inkább csak elsőéveseknek áll nyitva. Én meg már másodikos leszek, úgyhogy nagyon húzták a japánok a szájukat, amikor kérdeztem, hogy nem tudnék-e mégis valahogy bekerülni. Azt mondták, menjek vissza holnap, és megmondják. Ha be tudok kerülni, akkor sem lesz problémamentes a tavaszom, de legalább nem fog annyira sokba kerülni.

Ha viszont nem tudok bekerülni, és igazából erre készülök leginkább, akkor melót kell majd szereznem. Szóba jöhet sok minden, de a legesélyesebb, hogy különórákat tartanék japánoknak. Gondolom főleg angolból, de ha igény van rá, akár matekból is.

Mert a pénz az kelleni fog. Ahogy hallom, hogy mibe kerül albérletbe átköltözni, csak remélem, hogy lesz elég a zsebemben, hogy meg tudjam oldani. Nameg persze nem mindegy, hogy ötezer jen a lakbérem vagy harmincöt, ezért is kell majd valami meló.

Homegoing

January 12, 2011
valeblog
0 Comment

Aeroflot was better than i expected. Except for the tiny glitch that i had to spend fourteen hours waiting on the Moscow airport (had i got a transit visa, i’d have gone sightseeing, this way i was doing nothing but reading FTW). It was the first airline where the computers were actually working, so i could watch whatever movies i wanted in whatever order, and so i did.

Watched Inception and the Sorcerer’s Apprentice. Inception wasn’t nearly as brainfuck as it was claimed to be, the only thing that was a bit tricky in the movie is that it ended before we could know what happened to the reality test. The Sorcerer’s Apprentice was a nice b-category movie, nothing more.

Not only that, but the meals were better than i’ve ever got on a flight. The crew might not have been the most polite, but that’s only apparent when you are used to Japan and even then you could appreciate that they’re trying at least.

On the way back to Japan they had no movies i would want to watch so i ended up killing my braindead time (when i was too tired to read but i didn’t want to sleep) with some scarily bad russian sci-fi (Inhabited Island was the translated title i think).

It was nice that it was snowing just when i left the train station here at Hikone.

O(f)f 2010

December 31, 2010
valeblog
0 Comment

Let me keep up with the trend and sum up what happened to me in the past year. I don’t exactly remember how it started, but i well remember waking up totally hungover next day and cleaning up the mess the one after that.

Then i went back to Japan and came the winter trimester in Gaidai. Made presentations about all kinds of stuff, wrote a huge load of reports, but at least school was easier than in the autumn before.

I ended up playing in a band for the graduation ceremony, during the practice for which i had the pleasure to play on guitars i probably won’t have a chance to for years to come (Fender Stratocaster and Telecaster), but then i bought my own electric and we performed (well?).

Thus ended my year in Tokyo and after and adventurous week of staying in hotels (looking back i should’ve found some cheap hostels) i moved in to my dorm in Hikone.

Read More

Amúgy itthon

December 31, 2010
valeblog
0 Comment

Egyébként aki esetleg még nem tudná, annak mondom, hogy lassan két hete itthon vagyok, és… Nagyjából ennyi. Találkoztam barátokkal, volt nagyobb találkozás meg csöndesebb találkozás, volt sokat ivós találkozás meg… ja, hogy másmilyen az még annyira nem, de ezen nem tervezünk sokat változtatni.

Volt rockkarácsony a volt STC-ben, jó volt, vad volt, volt, hogy vicces volt. Két volt osztálytársam bandája is fellépett, néztem csak, hogy már mindenkiből zenész lesz lassan. (Bezzeg külföldnek szánt magyar folk-metál még mindig nincs, de persze minek az, baj lenne, ha a Dalriada minőségét és stílusát népszerűsítenénk külföldön is.) Azóta is sajgok több helyen.

Meg volt karácsony, volt sok jó süti meg kaja meg forralt bor, meg persze az elkerülhetetlen herpderp bátyám részéről, ami nélkül nem is családi összejövetel a családi összejövetel… Erről jut eszembe, megdöbbentő, mennyire feszült mindenki. Nem csak a családban, úgy egyáltalán. Szinte látni a szikrákat az emberek körül, ahogy mindenki ideges, mindenkinek ezer gondja van, és mindenki csak az ezer gondját látja és folyton panaszkodik. Nyomasztó…

De azért csak “otthon édes otthon”.

Time to get active

December 14, 2010
valeblog
0 Comment

It’s time that i started preparing for my “little trip” this weekend. I’ll need to clean my room, destroy all that’s left in the fridge that’d rot in three weeks’ time, and pack my stuff.

Luckily many of my classes are off this week, for example i don’t have my only japanese today, nor will i have one of the english classes tomorrow and my entire thursday afternoon will be free. This is probably totally unrelated to Christmas nearing (considering that some of my friends will be working 10 hour shifts on the Christmas days), but it comes just handy.

My financial problems are still financial problems—to be precise, my credit card is way too close to the limit to be able to support a shinkansen ticket to and a night of partying in Tokyo, but if i did that all with cash, i’d have problems after the credit card balance drains my account. No need to worry tho, it’ll turn out well. It always turns out well.

I’ll also have to figure out what to do with my laptop. I guess i’ll bring it back home, but i don’t know if i should leave it there, or bring it back with me… Considering that i’m not using it at all since i built my desktop computer, i wonder.

The day of extremities

December 1, 2010
valeblog
0 Comment

Today i wake up at the first alarm of my phone, then went back to bed as usual until the last one… And i found it strange that it was the next. Nevermind, i had breakfast, and headed for school. Of course i was late, but only by roughly ten minutes—or so i thought. As i arrived, in a few minutes the teacher ended the class, and i was totally dumbfounded. For a few seconds, then i looked at my watch and i realised that i wasn’t late by ten minutes but by an hour. Turns out i forgot to reset my alarm from the 9 am weekend setting…

But at least i slept well in class.

Then i came home and came another raging thirty minutes. The rice cooker didn’t turn itself off (lately this happens more often than convenient) so the bottom of the rice was burned, while the top wasn’t even cooked properly. In the meanwhile i turned the power on the stove too high so the topping got burnt too. Not to mention when i picked the rice cooker off the fridge to get the rice out, it slipped out of my hand covering half of my kitchen floor with rice.

Then english classes that i spent sleeping and having fun with puddi on /b/.

I went to buy coffee, then headed for the karaoke at the station, where i spent half an hour practicing the Slipknot songs (except Three Nil that they didn’t have). Even though the performance’s not going to happen…