Tag: zene

Újrakezdtem

Sorssal beszélgettem tegnap, többek között irodalomról. És fejbe vágott, hogy az utóbbi időben mennyire nem olvasok semmit, csak darálom a Stargate részeket, tucatszámra. Úgyhogy ma vittem magammal suliba Neil Gaiman Smoke and mirrors című könyvét, és mire hazaértem, a felét el is olvastam. Valahogy akármennyire álmosnak is érzem magam és nem érdekel az óra, egy ilyen könyv ugyanúgy le tud kötni és ébren tartani (vagy éber álomban tartani), mint egy film vagy sorozat. Régen is így volt, ahogy olvasok, egy másik szememmel látom a hotelt az aranyhalas medencével, az álom-történetet döbbenten hallgató családot a kis fogadóban, mintha én állnék lesben a troll helyett a híd alatt…

Kint amúgy villámlik, dörög és lassan már (ha jól hallom) esni is kezd. Valahogy nem rémlik, hogy eddig láttam volna zivatart, amióta Japánban élek. Pedig van egy hangulata, kár, hogy (még) nem lett tőle kevésbé meleg.

Kéne gyűjteni régi rockzenét. Van egy jó hosszú listám már a zenekarokról, akiktől legalább egy válogatásalbumot jó lenne meghallgatni, de az az érzésem, hogy a rockzene történetének minden érdekes zenekarát megismerni nagyjából olyan vállalkozás lenne, mint megtanulni a világ összes nyelvét. Elvégre (mint a japán példa mutatja) egyet legalább két év megtanulni – vagy együttes esetében jól megismerni. Az összes így elég nehezen férne bele, kivéve, ha bejön a logika, miszerint hiába, hogy eddig minden ember meghalt, ebből nem következik, hogy én is meg fogok. Vagy ha átmegyek abba a halhatatlan földönkívülibe az Útikalauzból, aki mindenkit sérteget. A nevére persze nem emlékszem.


ID3

I’m a bit fed up with mp3 tagging already. Seriously, i’m spending more time tagging my music collection than actually listening to it (obviously not true, since i’m listening while tagging as well), and it’s annoying. When i was using foobar on Windows, i had the impression that all my files were correctly tagged, i could mass-rename them to my scheme, it was all fine and working.

Then came childhood’s end, and i started facing problems. Many problems. First, apparently there’s no standard way to store replay gain information, or just all players ignore it and use their own way, because although my whole library had the replay gain calculated, the difference in volume is striking when playing on ipod. Also, ipod apparently requires some specific format to store the cover image in the files, so i have to add those manually too–after my first few searches for some automated method gave no results, i was just too lazy to look for it anymore.

But this was not all. Rhythmbox apparently can’t handle tags normally, favouring id3v1 tags even when id3v2 is present, and what’s worse, it writes its “unknown artist” tags into the files, so it’s not even simple to fix.

So now i just got fed up with the recently oft problem when the song title is longer than the allowed max for id3v1, and i decided to strip id3v1 once and for all. Unluckily, many files were left with “unknown”, but that’s still easier to find and fix than erroneous tags under correct tags, not even displayed most of the time.


Sziget rant

Néha úgy felmerül bennem a kérdés, hogy vajon a Sziget szervezői direkt velem akarnak-e kibaszni szórakozni, vagy csak most jutottak el odáig, hogy mit jelent a “jó zene” kifejezés. Ez utóbbi kétséges, mivel azért korábban is voltak igen jó felhozatalok (lásd amikor ott voltam két éve)… Tavaly mentem haza nyáron, erre a Sziget egy nagy nulla volt, idén meg szinte esélytelen, hogy össze tudnék kaparni annyi pénzt, erre a Szigetnek olyan felhozatala van, hogy ahogy olvasom, két másodpercenként kell megpihennem, nehogy szívrohamot kapjak.

Iron Maiden, Toy Dolls, Paradise Lost, Skindred… (Valahogy mind angol…)

És az Iron Maiden kivételével elég nagy az esély rá, hogy nem jönnek Japánba – hiszen itt nagyjából ismeretlenek.

Vajon a Szigetesek próbálnak provokálni, hogy ne melózzak a nyáron és ne menjek Kínába ősszel, hanem verjem el az összes pénzem egy hazaútra? (Meg persze balatoni buli, lakásavató, satöbbi is van…)


Story of the Year @ CLUB QUATTRO 名古屋

June 22, 7 pm was the start of a great event at CLUB QUATTRO in Nagoya. Although due to school schedules i was late by roughly twenty minutes, i could still catch a few songs of the support band Supe. They played the same kind of music that Story of the Year played later, but i simply don’t know its genre. It’s a great genre for sure, a mix of In Flames and Sum 41, or something along those line, i hope you get my drift. The thing is, gigs of this kind tend to be great. Great. Although Rancid is not of that kind, their speedy music is what made their live in Tokyo so great, and i probably need not say how fantastic In Flames was.

Even though i had no idea what Supe was, after their performance i was seriously considering buying their album as an act of good faith. They played great.

And after a short brake came the main event of the night, Story of the Year. To be honest, i don’t know Story of the Year but for a single song (Wake up).


El Dorado

Today i was doing nothing when it occurred to me to check the Iron Maiden website for new tour dates. Maybe they’re coming to Japan anytime soon (i pretty much hope so).

At first i didn’t realize there was something amiss. I visited the tour dates page so many times that i can go there straight from link history. But then something… And i checked the front page. And i was close to fainting.

16th august 2010, the fifteenth Iron Maiden album, The Final Frontier will come out. I seriously can’t wait. To make things worse, just around then is the Sziget fest in Budapest, with an Iron Maiden live. I want to be there! (Just can’t, filthy money.)

Also, there is a new song called El Dorado, available for free. It’s on Youtube, and also available for download on the band’s website (though hurry up, only till the 21th, and sometimes it’s just down). Absolutely worth downloading.

It’s a great song. (Though i don’t like the new design for Eddy, but hey, i’m not looking at the artwork but listening to music, i mean, Music, like that, with capital M.) At first i wasn’t sure… it starts strange… Bruce’s vocals seemed powerless… But i was wrong. It’s just that was the first time. Now i’m in love with it. I can’t stop listening to it. And i want the new album badly. Come, august!


SEX MACHINEGUNS、GARGOYLE & ニューロティカ @ 江坂MUSE

昨日は日本ライブ主決定戦ツアーの最初のライブだった。場所は大阪にある江坂MUSEというライブハウスで、俺の彦根市から電車で約1時間半遠い。時間に合うために最後の2限をサボったが、電車が遅くなったし、場所も見つけられなかったので、ニューロティカがもうはじまったとこMUSEに着いた。

ニューロティカはおもしろかった。マシーンガンズと比べてニューロティカの演奏は全然激しくなくて、なんか年取ったハードロックの感じ。俺はじめてきいたが、楽しかった。

次はGARGOYLEだった。キバの歌声はアンチャンのより太くて、ときどききこえなかった。だが、やってた音楽はすっごくよかった。キバが出演したときびっくりした、そんなおじいさんなんでまだ赤い海賊服やってるんだろう…しかしその「おじいさんたち」はすごい精力的ライブをやってくれた。全然曲知らなくても楽しかった。子供歌みたいな「むすんでひらいて」って曲もあった(人の為-いいビデオみつけれなくて自分でアップした)。ただし、最後になんか変なハイルヒトラーみたいなポーズもあった…


Aludni

Ugyan minek. Viccelek természetesen, ma egész hamar ágyba kerülök, holnap is lesz lehetőségem kellemeseket aludni fergetegesen izgalmas óráimon, délutánra meg nincs más, csak tanulni a gitár részt a Jackson 5 számhoz – elég gyorsan kell elég nehéz ritmust játszani, de menni fog. Még ha egész hétvégén mást se fogok csinálni.

Ma elkezdtem a Stargate SG-1-et nézni, eddig nagyon tetszik, aztán majd ha eleget láttam belőle, írok is róla véleményt. Tíz évadnyi, úgyhogy ez elég tág időhatárokat szab. Főleg, hogy most a Savers ihletésére elkezdtem letölteni a negyedik Digimon évadot is (Frontier), amit eddig nem láttam, csak néhány részt németül, meg a filmeket. Őszintén remélem, hogy nem angol szinkronos lesz, bár ahogy nézem a Digimonos felhozatalt, azzal is beérem. Ahhoz képest, hogy “mindenki ismeri” kaliberű dologról van szó, alig van néhány feltöltő a torrenteknél, úgyhogy mindenhol ott kell maradnom visszaosztani.

Lényeg a lényeg, mostantól a marketing-kockázat-könyvelés trión kívül tanulni semmire nem kell majd, dolgozni is csak a japánnal. Előbbiekre viszont (marketingre és kockázattanra) el kell olvasni egy-egy könyvet és tanulni se árt (könyvelés). Sajnos arra (még mindig) képtelen vagyok, hogy a vizsgák fenyegetése nélkül egyáltalán nekiálljak tanulni.


Amúgy semmi

Hétfőn fölkeltem reggel, betoltam a zabkása reggelimet és mentem kondiba. Aztán futni. Ez utóbbiba majd’ belehaltam. Nem a futás része volt a nehéz, legalábbis nem ott és úgy fájt ahogy számítottam. Mintha arra a félórára folyamatos görcsbe állt volna minden hasizmom. Meg is lepődtem, hogy se utána, se ma nem volt semmi izomlázam vagy hasonló. Úgyhogy holnap megyek megint kondiba, mert az kell.

Megvolt tegnap az első próba is. A Play that funky music megy jól, lassan a dalszöveget is megtanulom, az I want you back még nehéz. A gitárral szerencsére csak ritmust kell játszanom, előny, de csak azt se egyszerű eltalálni. Holnap délutáni program gyakorolni. Ma nem volt rá keretem, hatkor amikor hazaértem nem volt lelkesedésem nekiállni, inkább megnéztem a második Evangelion filmet, és ennyivel nagyjából le is van tudva a mai nap. Ja, még befejeztem a Hustle első évadát is.


Orange

Guess what. My scholarship came in time. Meaning yesterday i bought an iPod. It works perfectly and really does all i need. That is, plays music, fits in my pocket and scrobbles last.fm. I was quite surprised it even has a camera for recording video and a bunch of other features i haven’t even checked yet.

I opened up its box and even Ubuntu recognised it’s an iPod. The Rhythmbox iPod plugin offered to prepare it, though i have no idea what needs to be prepared, it messed up quite well. Banshee couldn’t handle it either… Anyway, i installed iTunes on the Win7 and that fixed it. Then from under linux i can use gtkpod to handle it, and works well. I’m not sure what, but i think the Rhythmbox plugin, handles the last.fm scrobbling. This means that instead of the daily 6-8 hours i listen to music on the computer, now all the rest will be scrobbled as well. I can foresee my play count boosting rapidly.

More later.


Fájdalmak

Tegnap tesin megvolt az erőnlét-felmérés első fele, ami azt jelenti, hogy dobtunk kézilabdát (melegítésképpen dobtam vagy harminc métert, élesben erre csak huszat), ugrottunk helyből távol (kettőharminc), futottunk ötven méteres sprintet (7.1 másodperc) és futottunk ezerötszázat (hét perc harminc). Lassú és gyenge vagyok, tudom, nem kell mondani. Különösen azért vicces ez, mert ugyan tegnap semmi bajom nem volt, de ma mindenhol fájok, egy tüsszögésbe vagy köhögésbe majd’ belehalok. Érdekes. Gondolom a futás tehet róla, ez esetben rendszeresítem.

Este csináltunk bulit is, szólt a she az ipodomról, lett is belőle egy rahedli lejátszás a last.fm-re. Hajnal háromig ment a móka, aztán mindenki hazatért. Nem tudom hogy sikerült, de a következő már az, hogy reggel kilenc előtt nem sokkal ébredek, hogy ideje lenne akkor zuhanyozni. Aztán aludtam tovább tizenegyig, és változatlanul felháborítónak tartom, hogy öt sör után nekem még másnap este tízkor is másnaposnak kell éreznem magam. Oké, hogy másnap-másnap, de. Nem tudom, hogy én vagyok-e a gyenge vagy tényleg a sörrel nem stimmel valami.

Meg egész délután gitároztam, úgyhogy az ujjaim is érzik a fém húrokat. Ráadásul nem is egyszerű, mert ugyan három hang az egész dal, de hogy hogy következnek egymás után, azt még nem igazán vágom. Elég véletlenszerűnek tűnik…