I’ll put this short: i’m the espresso guy. Thus, i loved this roast. It’s exactly how an espresso should be: bitter, bold, strong. Even if you make it into a drip coffee or a more diluted espresso, it still has its characteristic taste and touch. But to enjoy it in its true, it is to be made into an espresso. And a wonderful one it turns into, let me say. There’s not much to elaborate on here: if you like espresso, you’ll love the Espresso roast as well, if you don’t, you won’t.
Autumn here again
Yesterday, walking to school, i looked up at the cloudy sky, let the crazy wild wind swirl around me (let’s say i’m a potential airbender) and i felt a mad grin spread on my face. It’s autumn again, my world. The japanese are complaining non-stop about how cold is it, while the temperature’s just right—though if i don’t want to catch a cold from the wind, i’ll have to take my leather jacket out of the closet.
Autumn doesn’t feel separate from winter at all, not for me. It feels like home. Gray clouds, wild winds, long shadows, fresh sunlight. Five o’clock tea. Longer nights, more quiet, more cold. The one thing i’m not afraid of this year is love craze coming at me in the autumn… No chance. (Prove me wrong.)
Autumn’s here again, and it’s beautiful as always. The wildness of the lake, the raging winds, the swirling leaves… Though i’m afraid all the fallen leaves are cleaned up way too quickly by zealous caretakers. Walking in fallen leaves during the autumn is just like walking in the snow during winter. Cleaning kills it all.
Avatar: The Last Airbender
After the movie, i decided to watch the original animated series of Avatar: The Last Airbender as well. It was definitely worth it. It was pretty much evident from the first five minutes that it’s way better than the movie, and except for three filler episodes, it kept going for the whole three seasons.
This is how story forming and character development is supposed to be done. Do you hear, SGU staff? It’s just right: not too slow, not too fast, not too furious. Just how the taoists teach, and the series get most of its inspiration from such ancient chinese ways. All four elements’ moves are from chinese martial arts, there are chinese writings everywhere and it doesn’t feel out of place either.
Shutter Island
Yesterday i watched this masterpiece by Scorsese starring Leonardo DiCaprio… as God only knows who. There’s so much madness in this movie, and not in the 300 sense, but in the good old lunatic, hallucinating, confusing, asylum-style madness. There’s so much of that, i’m positive not even the directors or the writer of the novel the movie’s based on, not even they know who the character DiCaprio plays actually is.
Változnak a vizsgák?
Néha olvasok híreket azért, most például azt, hogy változtatják a felsőoktatási törvényt. Úgy tűnik, nagyon. Gondolom, mindenkinek másképp megy a vizsgázás az egyetemeken-főiskolákon, úgyhogy nem is próbálok úgy tenni, mintha tudnám, mi az otthoni egyetemeken a helyzet. Azt tudom, hogy amikor Lakatos megbuktatott elsőre diszkrét matek gyakon, akkor azért örültem, hogy volt utóvizsga.
Nem is szándékozok én (most) ítélkezni a tervezett változtatások fölött, csak annyit akarok leírni, hogy amint SeSam is írta, nekem csak egy esélyem van a vizsgákon. Nincs utóvizsga, ha nem megyek át, akkor következő félévben újra föl kell vennem a tárgyat. Csak ennyit akartam.
Avatar: The Last Airbender
Yesterday i watched the Airbender movie that came out this summer. It was fun. For most of it.
It’s very obviously a kids’ movie, so as long as it has some touching scenes, amazing visual effects and young characters, you don’t need much of a story. Compared to that, the Airbender movie had somewhat of a story, and although i have never watched the animated series nor knew the story at all, it was still fascinating.
Cenzúrázzuk a netet!
A kínai Arany Pajzs projekt hivatalos célja, hogy a kínai népet megvédje az internet és az imperialista média káros hatásaitól. Gyakorlatilag ez cenzúrát jelent. Pedig milyen szépen is hangzik! Megvédeni a gyerekeket, hogy véletlenül se találjanak lovaspornót a neten, elkapni a neten szervezkedő terroristákat, még mielőtt tényleg bajt tudnának okozni…
Nemrég olvastam a Little Brothert, úgyhogy egy kicsit megijesztett, amikor Szalai főpapnő bejelenti, hogy korlátozni akarják az internetet. Óvatosan fogalmazva azt válaszolnám erre, hogy korlátozd anyádat, de ennél talán sikerül kulturáltabbat is kihoznom magamból.
Azt mondja, hogy “az internetet mindenhol szabályozzák”? Lehet. De nem arról van szó, hogy az internetszolgáltatókkal letiltatják a Kurucz.infót, mert az csúnyát mondott Viktor atyánkra, hanem a generált forgalom szerint próbálják megakadályozni a ddos és hasonló támadásokat. Elvileg. Bár a Little Brother óta a “nyugati példát” se feltétlen érzem halálbiztosnak…
Rádiózzunk!
Másfél éve nem élek Magyarországon, ergo fogalmam sincs az otthoni rádiók helyzetéről. Amit tudok, hogy amikor otthon voltam, akkor vidéken az egyetlen hallgatható rádió az MR2 Petőfi volt – igaz, Salgótarjánban azt se mindig sikerült fogni. Az volt az egyetlen rádió, ahol nem csak az épp aktuális, két év múlva elfeledett amerikai “popsztárok”, a nyolcvanas- és kilencvenes évek diszkó- és europop slágerei és a magyar “szuperzenék” szóltak.
A Petőfin volt helye az alternek, a rocknak, és mondhat akármit az Edge Records vezetője, én azért azon rövid idő alatt is hallottam “torzított gitárt” ott, még ha nem is hörgősmetált. És nem volt egyoldalú se (annyira), mert volt helye a rock-fajok mellett hiphopnak és elszálltabb underground műfajoknak is, és ez jó.
Ninják, vámpírok, punkok
Megcsináltam az e heti Shippuudenben is a rám eső részt… pontosabban annyit belőle, amit magamtól is tudtam. Elvileg úgy lett volna, hogy egy korábbi feliratból átmásolom és igazítom a dalszövegeket, de a WoF honlapja nem elérhető, úgyhogy nincs felirat se, amiből ki tudnám másolni.
Cserébe megcsináltam a Shiki ötödik részének a fordítását, és végre történt valami (bár a negyedik rész cliffhangere után várható volt), úgyhogy nagyjából egy lélegzetvétellel azóta ledaráltam a maradék hat részt is. Tud ez izgalmas lenni.
A fennmaradó nem csekély időben (az ebéd kivételével) egész pontosan egy dolgot csináltam: a Rancid Up to no good számát játszottam basszusgitáron. Egyszerű, de nagyszerű, és jó játszani.
Ennyi volt a mai nap. Tartalmas.
Little Brother
I read about Cory Doctorow’s book at SeSam’s, and then i read the book itself (downloaded for free from the writer’s website and printed for free at the university) on the ferry to China (about which later). I couldn’t really stop once i started.
It’s a youth novel centered on technology, privacy and national security. To be exact, the point where these all clash. It has plenty of nerd talk, plenty of preaching about rights and lots of dissatisfaction with national security.
Except for a few bit forced “youthful phrases”, the whole thing feels natural, though i myself couldn’t really imagine high schoolers gathering on the seashore, get drunk and then exchange encryption keys. But it somehow fits in the near future America scene of the book.
This book should totally be made compulsory. Just as lectures about sexuality are compulsory in every school, the information literacy that one can get from this book is priceless in the age we live in and it will be even more as we go on.
But it was not actually the book that left the deepest impression in me, but a sentence in the foreword, saying that our world is one where any measure, including torture, could be justified just by waving your hands and shouting “Terrorism! 9/11! Terrorism!” until all dissent fell silent.
So true.
Although i can say i didn’t learn anything really new from the book, being pretty much of a nerd before anyway, but it surely changed my way of thinking a bit and gave me a great reading experience.
