Category: valeblog

Ősz van

October 13, 2008
valeblog
0 Comment

Ősz van. Ahogy pénteken jöttem hazafelé busszal, Aszódnál az autópálya egy valóságos füsttengeren vágott át, ez pedig már azt jelenti, hogy “itt van az ősz, itt van újra…” – de hogy szép lesz-e (mind mindig?) énnekem, az egyelőre a jövő zenéje. A tavaly ősz valahogy így visszatekintve jobban indult, de akkor se feltétlen éreztem magam mindig a helyzet magaslatán – hát most se.

Meg aztán ma ahogy kimentünk családilag a Kercseglaposra, már ott is öltözött át az erdő – mondhatnám (mondom is), hogy az öltözőben kaptuk el a színésznőt: néhány fa már teljesen lombtalan, mások még teljesen zöldben, vagy épp aranyszínbe öltözve, esetleg egyik águkon még a nyári, másikon már az őszi divat szerint, persze a földet már most vastagon borítja az avar, viszont még a bogarak nem alszanak mind, és a madarak is hűségesen csipognak a fákon…

Ideje előkészíteni a fényképezőgépeket, mert most jön csak az igazi szezon. Eddig legfeljebb fincsi zöld uborkákat lehetett szedni, de most hozza a folyó az igazi aranyrögöket.

Ez nem egy jó írás. A folytatást csak saját felelősségre.

Read More

Gold and silver

October 11, 2008
valeblog
0 Comment

Guess what. A year ago i’ve met a husky with silver-coloured eyes, a few days ago another with golden ones. Today heading the way of the gallery i wanted to check out early afternoon, a guy was walking from the opposite direction with a dog. It resembled a husky, only its fur was a bit darker. From the distance at first i spotted the HammerFall t-shirt the kid was wearing, and noted how funny it’d be if the dog had some strange coloured eyes. But as they passed by me i realised that the dog indeed had special eyes: one of its eyes was dark gold, while the other bright silver. That made me stop…

Heló

October 10, 2008
valeblog
0 Comment

Nyelvészkedős bejegyzésünk következik. Ameddig csak vissza tudok emlékezni ilyen dolgokra, tudom hogy mindig figyeltem arra, hogy lehetőleg ne legyenek szóismétlések se a fogalmazásaimban, se a beszédemben. Mostanában például azt tudom nagyon nehezen megállni, hogy ne legyen minden második mondatomban benne a “kvázi” szó. Néha – két-három naponta egyszer – engedélyezem magamnak, de még ez is furcsán mutat számomra, mert úgy gondolnám, hogy ez a szó sokkal ritkábban fordul elő hétköznapi beszédben. (TTK-IK-n a “triviális” szó nem számít, azt nem szabad számolni.) Mert azért a való élet nem egy anime sorozat (mint pl a Suzumiya), hogy valaki minden mondatát azzal zárja, hogy “nyoron!” (ニョロン！)…

Ezért vicces mondjuk, amikor kedd reggel számítástechnika alapjai (számalap) előadáson a tanárúr minden második (néhány kritikus alkalommal, mint a múlt heti volt, minden egyes) mondatát egy “oké?” kérdéssel zár. Piszok frusztráló tud ám lenni másfél óra után – és ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy egyszerűen nem lehet igaz, hogy egy felnőtt ember ezt nem veszi észre.

Egy csoporttársam meg (akiről tudom, hogy olvassa ezt, de csakazértse fog kommentálni) szereti a “tehát igen” frázissal megerősíteni a kijelentéseit, vagy csak valami semmitmondó szóviccre ezzel rányomni a “pocsék” bélyeget – tény, hogy kíméletesebb, mint az igyekvő képébe mondani, hogy “ez most gáz volt, öregem”. Az viszont érdekes, hogy amikor megvitattam vele ezt a témát, akkor meglepve vette észre magán, hogy tényleg igaz. Azaz csak én figyelek így magamra?

Read More

Wikinger

October 10, 2008
valeblog
0 Comment

Tegnap este blogger- illetve plörk-közösségünk gyöngyszemeinek társaságában (Miss B52, Gigi, Edi, Lev, Linelord, Maerlyn, Mefi, Sura, Zsuki) volt szerencsém több heti szemezés után (van szerencsém hetente legalább háromszor elmenni előtte) végre kipróbálni a Móricz Zsigmond körtéren található Wikinger gyros-kínálatát. (Egyébként jót mulattam rajta, hogy fölismertem a cégér betűtípusát… Aftershock Debris.)

Nem vagyok az a nagy gyroszabáló, nem ettem végig Budapest minden ilyen helyének teljes kínálatát, úgyhogy nem merek túl komolyan ítélkezni. A gyros teljesen kultúrált minőségű volt, az eddigi tapasztalataimhoz képest nagyon gyorsan kézhez is kaptam (nem is beszélve róla, hogy a hatszáz forintos ár még számomra is elég korrekt volt, pedig én igazán nem nőttem még bele a pesties ármagasságokba), ugyanakkor a mesterszakács, aki összerakta, furán értelmezte azt, hogy nyugodtan rakhat bele mindent: irgalmatlan mennyiségű hagymán és hagymarokon növényzeten kellett átrágnom magam, és ez az ízélményt is nagyon mélyen érintette. Nem lett persze tőle rossz íze, csak ha épp nem sikerült egy hús-többségű falatot kiügyeskednem, akkor mintha vega-gyros lett volna (ha felkészülök rá, hogy azt eszek, akkor meg tökéletes).

A Wikingernek van még másfajta szolgáltatása is, amolyan menza-féle, amit egyszer végszükség esetén majdnem kipróbáltam, de aztán olcsóbbnak bizonyult időleges megoldásnak egy szendvics a szomszéd GRoby-ból. Más is biztos van, de most csak a gyorsétterem része (hamburgerek, gyros, falafel és rokonaik) volt érdekes. Arra meg hosszas hezitálás után adok egy hármast, de csak mert nem szeretem a törteket (különben 3.5 lenne).

Goldene Augen

October 10, 2008
valeblog
0 Comment

Erinnert ihr euch an dem Eintrag ich über der silberen Augen eines Hundes geschrieben habe? Ein paar Tagen vorher habe ich einen Hund getroffen, der gleichermaßen ein Husky war, aber anstatt weiße, schön dunkel-goldene Augen hat.

How I met your mother

October 9, 2008
valeblog
0 Comment

You know, around the hungarian blogosphere every second blogger is addicted to at least one of the recent american series (House MD, Heroes etc), so i’m more or less familiar with many of them, the titles at least.

Every thursday we have a movie evening in the dorm and tonight we watched at first the Simpsons movie, and after that, since we had still enough time, the very first episode of the series in title, How I met your mother. Even after being exhausted in terms of jokes and laughing my ass off of the movie before, that one episode of about half an hour made me almost fall out of the chair a couple of times. I guess i was not a bit annoying to the others (though we were three altogether), since i laughed out loud on almost every joke–especially the “smurf penis” one (the others didn’t get what a smurf was at first). Seems even a theoretical bit of coffee speeds me up that much.

Since then the first season of the series is in the front of my torrent download queue, though right now not a whole one percent complete.

Fíl

October 6, 2008
valeblog
0 Comment

Ma nem voltam éppen fényesen, a templomban először azt hittem, kitaccsolok, majd meg hogy elalszok ültömben. Egyikhez se volt köze magának az igehirdetésnek, valami bennem nem működött megfelelően. Aztán délután még eléggé el voltam kenődve, később viszont ittam egy jó teát, ami úgy-ahogy helyrerakott. Tanultam, animéket néztem (Toradora! és Hyakko, egyik ütődöttebb, mint a másik) majd plörköltem (jó sokat), így alapjában elég eseménytelenül telt a nap. Összevadásztam magamnak Neil Gaiman új könyvének, a Graveyard Booknak az első öt fejezetét – ne tessék azonban semmi “haxxorz”-kodásra gondolni, a kiadója honlapján fönt vannak a felolvasó-körútján készült felvételek (lusta vagyok linkelni, tessék keresni). Aztán este egy plörknél felmerült, hogy gőzöm sincs, mi a különbség a különféle elektronikus műfajok között, úgyhogy egy fellow belinkelte Ishkur elektro-zenei oldalát, azóta meg szólt itt már goa meg most éppen hardstyle dübörög. Nem leszek ettől még diszkópatkány, az fix, még mindig jobb lenne már valami jó kis progmetálon pogózni a pocakos nagyrokkerek megbotránkoztatására, mint egy dizsiben valami ilyen tücc-pürüntyre vonaglani sok elszállt jólény társaságában…

Trouble in head

October 6, 2008
valeblog
0 Comment

I seem to be having trouble with coming home: as soon as i arrive, my head starts to ache, i feel sick and such. Not seriously, just so much that it’s disturbing. And disrupting, when i finally make myself to read all the stuff i’ve written down on lectures and do the homework (the latter especially applies for my german and spanish classes). I’ve been thinking of possible causes, but the only one i could find is that i had way not enough sleep the past week. Every day i went to bed late and woke (relatively) early. Okay, i know i’m studying to become a programmer, and as such i should be a machine converting coffee into code, without any need for sleep, but after a month i seem to be not yet really ready for that. Not to mention that i never been coding that late, rather playing games with other dorm people or hanging out with friends. I know there will be times when i’ll have nights of only C code, but that’s still far away i hope. But right now i want to change a few things: every night go to sleep in the worst case at one am, read more, blog more, code more, go out more, do sports. A bit controversial, since i already have time for hardly anything, and those only on weekends, and now i want to dedicate more to sleep… It won’t be easy, but that’s what i should be learning (instead of solving complex equation-systems): reorganise and optimise activities so that they’ll take up less time.

Találmányok

October 4, 2008
valeblog
0 Comment

Először is, ideje lenne elkezdenem dolgozni azon az anyagon, amit talán majd elő is adnék, a számítási felhővel kapcsolatos mindenről. Egyelőre még ötletem sincs, hogyan fogjak neki, egyáltalán miről szóljon – bizony elég nehéz úgy írni, értékelhetően írni valamiről, hogy nekem sincs még róla sok fogalmam… De azért megcsinálom, tavaly is milyen jó lett az a káoszelméletes előadásom (nekem legalábbis tetszett), pedig abba is csak az érdekessége miatt csaptam bele. Most is ugyanez a helyzet, remélem a vége is hasonló lesz.

Az édesapám az utóbbi évtizedben nagyon sokat foglalkozott a cigánysággal, a kultúrájukkal, a zenéjükkel, az életükkel, a problémáikkal és a mi problémáinkkal velük kapcsolatban. Anno írt egy könyvet egy prímásról (Messze kéklik a Duna a címe), és persze amíg a mű készült, minden vacsoránál, ebédnél hallgathattuk a különféle cigány muzsikusok életét, családfáját, satöbbi. Ezért volt mulatságos, érdekes, amikor miután megszereztem, bekapcsoltam a Melodiát, és meguntam a Juventus (amit elsőnek megtaláltam) prüntyögését, behangolva az első adandó másik adóra, amit találtam, egy, Dankó Pistáról szóló beszélgetést kaptam el. Ő is nagy muzsikus volt…

Vicces, hogy mire elérek a bejegyzés végére, elfelejtem, mi volt az elején.

Nostalgic

October 4, 2008
valeblog
0 Comment

There is an elementary school just near the dorm where i live. I guess this isn’t worthy of noting except if there is something abnormal about it, but still i’m writing about it. Friday after waking up at the sounds of the fire alarm (people were cooking in their room and their work caught in the pan, setting the alarm off) i sat in the window of the kitchen, waiting for my toast to roast, looking out at the children playing on the school grounds. It just struck me that how free and careless their life is, and how unaware they are of this. At least i was, even in my high school years, only seeing the pile of stuff i had to do, and indeed had done, though in the last year i tried to catch every opportunity to do whatever i can while i’m still officially a “kid”, unconsciously sensing what a strain the university will be. Not as if it’d be that hard. Sure i’ll have to read all the stuff from the past month before the exams, but i think i’ll still have less trouble with that than many of my fellows.

Today walking home in the morning (i once again ended up in the bed of someone not identical to me) i’ve been shocked how great it was to walk on the overpass before it was finished, walking and chatting evening-long with the girl whom i seriously loved… The past year was so great, so free, so careless… I’d be happy to live it again. Sure with minor changes, if i could manage that without causing a butterfly effect.